Hőhullámok, erdőtüzek és vízhiány fenyegeti Európát

Európa:

Dél-Európában 90 százalékos valószínűséggel gyakoribbak lesznek a hőhullámok, az erdőtüzek és a vízhiány. Mindez visszaesést fog okozni a mezőgazdaságban és a vízenergia-termelésben.

Észak-Európában mérsékelten melegszik az időjárás, gazdagabbak lesznek a mezőgazdasági termések, nő a folyók vízenergia-termelő potenciálja.

2020-ra egész Európában gyakoribbak lesznek az esőzések által kiváltott hirtelen árvizek. 2080-ra 2,5 millióval több európait fognak fenyegetni a tengerparti árvizek.

Észak-Amerika:

Az Egyesült Államok nyugati területein vízhiány lesz, mert a hegyekben kevesebb lesz a hó, ezért nyáron a folyók vízhozama csökken. Azokban a városokban, amelyekben eddig is előfordultak hőhullámok, ezen túl még gyakrabban lesznek, és ez egészségi kockázatot jelent az idősek számára. Gazdasági veszteségeket fog okozni a tengerszint emelkedése. A tengerparti vidékeken gyakoribbak lesznek a viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek.

Latin-Amerika:

Az Amazon menti őserdők vidéke szavannává változik a hőmérséklet emelkedése és a talajvízszint csökkenése miatt. A trópusi erdőkben fajok pusztulnak ki. A tenger melegedése miatt csökken a halállomány. Az évszázad végére megnő az éhínség valószínűsége.

Ázsia:

A himalájai gleccserek olvadása árvizeket fog okozni a folyók alsóbb szakaszain. Zavarok lesznek a folyók vízutánpótlásában. A legnagyobb kockázatnak a folyódelták sűrűn lakott óriásvárosai lesznek kitéve, mert ezeket a helyeket a folyami és a tengeri árvizek együtt fogják fenyegetni. A melegedés és az esőeloszlás megváltozása következtében csökkenni fognak a termésátlagok, a szegényebb országokban éhínségek léphetnek fel.

Afrika:

Súlyos gond lesz az ivóvízhiány. Csökkenni fog a mezőgazdaságilag művelhető területek nagysága, rövidülni a vegetációs időszak, a nagy tavakban kevesebb lesz a hal, mindezek következtében nő az éhínségek kockázata. Egyes afrikai nagyvárosok veszélybe kerülnek a tengerszint emelkedése miatt.

A sarkvidékek:

Elvékonyodik a jégréteg, megváltozik az ökoszisztéma, ez hatással lesz a költöző madarakra és az emlősökre, új fajok hatolnak be. Az örök jég területeinek csökkenése a bennszülött eszkimókat lakóhelyváltozásra fogja kényszeríteni.

A kis szigetállamok:

Az alacsonyan fekvő szigeteken nagyobb lesz a viharok és árvizek veszélye. Veszélybe kerül az ivóvízkészlet, betolakodó fajok jelennek meg. A partok és korallszigetek pusztulása miatt visszaesnek az idegenforgalmi bevételek.