Nem tudom, hogy mi van velem, de úgy be vagyok zsongva…biztos a tavasz miatt. Bizonyára sokszor hallottuk már ezt a mondatot a barátaink szájából, vagy mondtuk saját magunk is.

A tavaszi zsongás, amelyről leginkább a hirtelen szerelmi fellángolások juthatnak eszünkbe, nemcsak a költőket, de az emberi szervezet életfolyamatait vizsgáló kutatókat is foglalkoztatja. A tél elmúltával többek által megtapasztalt állapot jellemző tünetei között szerepel a kipirult arc, a felgyorsult szívritmus, a csökkent étvágy, valamint az általános nyugtalanság és a nappali álmodozás. Bár az említett tünet együttes nem tekinthető orvosilag is egyértelműen definiálható állapotnak, az élettan területén dolgozó kutatók közül többen is feltételezik, hogy valóban létező jelenségről van szó, amelynek hátterében jól körülhatárolható biológiai folyamatok állnak.

A tavaszi felhangoltság általában hirtelen hangulatingadozásokkal kezdődik, így aki érzékeny erre a jelenségre, az a tavasz első heteiben hol feldobottnak, hol pedig lehangoltnak érzi magát. A tudományos elképzelés alapja, hogy a téli lehangoltságért és a hirtelen tavaszi hangulatváltásért részben a melatonin nevű hormon a felelős, amelynek legfontosabb feladata az élő szervezetek napi ritmusának szabályozása.