Az egyik az volt, hogy most már ismert szokásom szerint a lehető legkorábbi dátumot választottam, "az ilyen függő állapotnak a legjobb mihamarabb véget vetni" - jelentette ki a csütörtökön délelőtt felvett, de este sugárzott műsorban. Második tényezőként említette, a népszavazás kérdése másfél éve húzódik, és szerinte az összes lehetőséget kimerítették arra, hogy minél később kerüljön rá sor. Ezzel szemben tudatosan, a lehető legelső pillanatban döntöttem, ugyanis amint az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozta határozatát, egy óra múlva már kitűztem a lehető legközelebbi napot - fogalmazott az államfő.
Véleménye szerint szerencsésen alakult az is, hogy a népszavazás időpontját ki lehetett tűzni március 15-e előtt. Sólyom László közölte: semmiképpen nem szerette volna, hogy március 15-ét, vagy akár húsvét ünnepét a kampány beárnyékolja.
Újságírói kérdésre, miszerint az állami ünnepet nem befolyásolja-e a kampány végkimenetele, a köztársasági elnök azt mondta, soha nem volt benne félelem attól, hogy mi fog történni. Az a szerencsés, ha túl vagyunk rajta - tette hozzá. Véleménye szerint a győztes és a vesztes politikai bölcsességétől függ, hogyan reagál majd az eredményekre.
Az államfő a népszavazási kampány jellemzése kapcsán úgy fogalmazott, hogy az MSZP kampánya láthatóan megtartja a kérdéseket a legszűkebb tárgyi keretben, az SZDSZ és a Fidesz kampánya pedig kitágította a kérdések holdudvarát.
Sólyom László arról a meggyőződéséről is hangot adott, miszerint a kérdések alkotmányos módon vannak feltéve, és nem járatják le a népszavazás intézményét.
Helye van a népszavazásnak a politikai rendszerben - jegyezte meg. Úgy vélte, március 9-én mindenki eldöntheti, szimbolikus szavazatot akar leadni, vagy a 300 forintról akar szavazni.
"Én elmegyek szavazni" - jelentette ki az államfő, majd hozzátette: 1990-ben, 48 éves korában ment el először szavazni, és azóta minden egyes alkalommal élt szavazati jogával.
