Árvízvédelem Zalában

Zala megyében a Mura folyó menti, a Kerka-völgyi és a Hévíz térségi vízkárelhárítási és vízgazdálkodási fejlesztések a legfontosabbak – közölte Nádor István.

A 2005-ös augusztusi árvíz idején a Mura vízállása mindössze öt centiméterrel volt alacsonyabb az eddig mért legmagasabb értéknél, a töltéseket az árvíz a jobbparti, a horvát oldalon több helyen megrongálta. A megnövekedett árvízveszély miatt tanulmányterv készül a folyó - Murarátka, Letenye, Tótszerdahely, Molnári, Murakeresztúr szakaszán – árvízvédelmi rendszerének fejlesztésére. A Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program (KEOP) kétmilliárd forinttal támogatja a Murai árvízvédelmi rendszerének fejlesztését.

Nádor István elmondta, hogy a fejlesztéseket megnehezíti és indokolatlanul költségesebbé teszi, hogy a Mura-menti Tájvédelmi körzet kialakításakor az előírásokat nem hangolták össze a vízgazdálkodási szempontokkal. További akadályokat jelent a meglévő és az épülő hidak védelmében végzett mederkotrás.

Az 1998-as kerkai árvíz után megépítették és 2005-ben üzembe helyezték az Alsószenterzsébeti árvízcsúcs-csökkentő tározót, amely a Kerka menti települések árvízi helyzetét javítja.

A magyar és szlovén települések védelmét segíti a Kebele és a Szentgyörgyvölgyi-patakon épülő két árvíztározó is. A beruházás a két ország közös finanszírozásával valósul meg, a magyar oldalon jelentkező 626 millió forint költséget INTERREG forrásból biztosítják. A tározó kiépítése várhatóan 2008 februárjában fejeződik be.

Nádor István arra figyelmeztetett, hogy romlani fog a Kerka menti települések árvízi helyzete, csökken a már megépült létesítmények hatékonysága, ha a tervezett Kerka-menti Tájvédelmi Körzetet megfelelő egyeztetések nélkül valósítják meg.

A Hévízi-tó és létesítményei, valamint a dobogói üdülő továbbra is árvíz által veszélyeztetett terület. A Hévíz térségi lápok kezelési tervének hiánya miatt nem kezdődhetett el a Gyöngyös-folyás vízkár-elhárítási fejlesztése - tette hozza Nádor István.