A ciános technológia alkalmazásával tervezett aranybányászat, 5 hegy, 10 templom, 12 temető, 900 lakóépület, illetve római kori és középkori bányászati maradványok megsemmisítésével járna - hangsúlyozta a tárlat megnyitóján a kiállítást szervező Közép-Európa Klub főtitkára.

Ugyanakkor a tervezett, 600 hektár területű, cián, arzén, uránium és nikkel vegyületeket befogadó zagytározó potenciális veszélyforrást jelent Magyarország számára is, hiszen a Maros vízgyűjtő területén kerülne kialakításra - tette hozzá Kelemen József.

Közlése szerint a tárlattal nem csupán a környezeti veszélyekre kívánják felhívni a figyelmet, hanem a település 2 ezer éves kulturális örökségére is. Ez utóbbi okán el kívánják érni, hogy Verespatak a világörökség részévé váljék - mondta a főtitkár.

A november 2-ig látható tárlaton 90 kép, tabló mutatja be a települést és történetét. A római kori és középkori emlékek mellett,,

láthatóak külszíni aranybányászatot ábrázoló fotográfiák. Ugyancsak fotók emlékeztetnek a tiszai ciánszennyezésre, mint a ciános technológiát alkalmazó bányászat következményére.