Már Európán kívül is deportálhat a Frontex

Az Európai Bizottság kedden mutatja be a Frontex működésének átalakítására vonatkozó javaslatát, amely az uniós migrációs politika határokon túli kiterjesztését célozza. A Euronewsnak nyilatkozó uniós tisztviselők szerint az új szabályok alapján az ügynökség a harmadik országok hatóságainak is segítséget nyújthatna az illegálisan tartózkodó külföldiek hazatoloncolásában.

Már azelőtt megállítanák a migránsokat, hogy elérnék Európát

A Frontex jelenleg elsősorban az uniós tagállamoknak segít az illegálisan tartózkodó migránsok visszaküldésében, emellett részt vesz az EU külső határainak és partvidékének ellenőrzésében. A tervezett változtatás azonban jóval szélesebb feladatkört biztosítana a varsói székhelyű ügynökségnek.

Az új szabályok értelmében például az észak-afrikai országok hatóságait is támogathatná abban, hogy a közép-afrikai állampolgárokat még azelőtt visszaküldjék származási országukba, hogy megpróbálnának eljutni Európába.

„Minél több embert küldünk vissza még azelőtt, hogy elérnék Európát, annál kevesebbet kell visszaküldeni azután”

– fogalmazott egy uniós tisztviselő a Euronewsnak.

A reform a harmadik országokban létrehozott visszatoloncolási központok működésében is fontos szerepet szánna a Frontexnek. Az uniós szabályozás már lehetővé teszi ilyen központok létrehozását Európán kívül, ahol azokat a migránsokat helyeznék el, akiknek a menedékkérelmét vagy tartózkodási jogosultságát elutasították. Öt uniós kormány jelenleg is tárgyal az első ilyen központ létrehozásáról, amely a tervek szerint 2027-ben kezdheti meg működését.

A Frontex az új jogkörök birtokában a központokból induló kitoloncolások végrehajtásában is részt vehetne, így közvetlenebb szerepet kapna a migránsok származási országukba történő visszaszállításában.

Emberi jogi aggályok és újabb milliárdok

A tervezett intézkedések ugyanakkor várhatóan vitát váltanak ki. Civil szervezetek és jogvédők arra figyelmeztetnek, hogy a Frontex jogköreinek bővítését szigorúbb ellenőrzési és elszámoltathatósági szabályokkal kellene összekötni. Álláspontjuk szerint az ügynökség korábbi műveletei során is felmerültek alapjogi aggályok.

Josephine Solanki, az amszterdami székhelyű Transnational Institute kutatója szerint a Frontex szerepe alapvetően változhat meg. Mint fogalmazott, a szervezet már nem csupán az uniós országokat segítő határvédelmi ügynökség, hanem egyre inkább olyan kitoloncolási szervezetté válik, amely az EU határaitól távol is tevékenykedik.

A harmadik országokban végzett műveletekhez ugyanakkor külön megállapodásokra lenne szükség. A Frontex már most is rendelkezik ilyen jogállási megállapodásokkal többek között Albániával, Szerbiával és Észak-Macedóniával. Az EU Szenegállal is tárgyal egy megállapodásról, miközben az ügynökség összekötő tisztviselője Mauritánia és Gambia vonatkozásában is feladatokat lát el.

A reform részeként egy gyorsreagálású egységet is létrehoznának, amely a migránsok hirtelen, nagy számban történő érkezésekor vethető be. Emellett egy online megfigyelési egység figyelné a közösségi médiát a nagyszabású migrációs mozgások megelőzése érdekében. Az intézkedés hátterében többek között olyan esetek állnak, mint amikor tavaly júliusban mintegy 90 ezer migráns próbált átjutni a marokkói határon a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába.

Az Európai Bizottság alelnöke, Henna Virkkunen, valamint Magnus Brunner belügyi biztos várhatóan kedden ismerteti a javaslatot. A Frontex a következő hétéves uniós költségvetésből 12 milliárd eurót kaphatna, ami a korábbi keret kétszerese lenne.