Meglepő felfedezés: a testmozgás fizikailag is átalakítja a szívet irányító idegeket

A Autonomic Neuroscience című szaklapban publikált eredmények új lehetőségeket nyithatnak a szívritmuszavarok, bizonyos mellkasi fájdalmak és a súlyos stressz által kiváltott úgynevezett összetört szív szindróma kezelésében. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: egyelőre állatkísérletekről van szó, ezért további vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, hogy az emberi szervezetben is hasonló folyamatok zajlanak-e.

Tíz hét edzés is jelentős változásokat hozott

A szív működését részben az autonóm, vagyis vegetatív idegrendszer szabályozza, amely számos alapvető testi folyamatért felel. Ennek egyik fontos eleme a csillagdúc, egy idegsejtcsoport, amely a nyak alsó részén és a mellkas felső területén, a test mindkét oldalán megtalálható. Az innen érkező idegi jelzések többek között a szívritmusra is hatással vannak.

A kutatók tíz héten keresztül mérsékelt aerob edzésnek kitett patkányok idegsejtjeit vizsgálták, fejlett, háromdimenziós elemzési módszerekkel. Az eredmények meglepő aszimmetriát mutattak: az edzett állatok jobb oldali idegdúcában hozzávetőleg négyszer annyi idegsejtet találtak, mint a bal oldaliban. Az edzés nélküli állatoknál ettől eltérő mintázatot figyeltek meg.

Az idegsejtek mérete szintén megváltozott, de ellentétes irányban: a bal oldali neuronok csaknem kétszeresükre nőttek, míg a jobb oldaliak valamelyest kisebbé váltak.

A vizsgálat vezető szerzője, Augusto Coppi, a Bristoli Egyetem állatorvosi anatómiai szakértője szerint a felfedezés arra utal, hogy a szív működését automatikusan szabályozó idegrendszerben eddig kevéssé ismert különbségek vannak a két testfél között. A rendszeres testmozgás ezeket az idegi központokat eltérő módon alakíthatja át.

Személyre szabottabb szívgyógyászati kezelések jöhetnek?

A felfedezés azért lehet jelentős, mert bizonyos szívbetegségek kezelésében az orvosok éppen a szívre túlzott hatást gyakorló idegi jelzéseket próbálják mérsékelni. Ilyen eljárás például a csillagdúc idegi működésének átmeneti blokkolása, illetve egyes idegpályák célzott megszakítása.

A szívritmuszavarok, az angina, vagyis a szívizom elégtelen vérellátásával összefüggő mellkasi fájdalom, valamint a súlyos érzelmi vagy fizikai stressz hatására kialakuló összetört szív szindróma esetében is fontos lehet az idegrendszeri szabályozás szerepének pontosabb megértése.

Ha a bal és a jobb oldali idegközpontok eltérő működését embereknél is igazolják, az segíthet annak meghatározásában, hogy egyes kezeléseknél melyik oldalon lehet hatékonyabb beavatkozni.

A kutatók következő lépésként azt vizsgálják, hogyan befolyásolják a szerkezeti változások a szív működését nyugalomban és fizikai terhelés során. Később más állatmodelleken, majd embereken is ellenőriznék az eredményeket.

A felfedezés tehát egyelőre nem változtatja meg a szívbetegségek kezelésének gyakorlatát, de új megvilágításba helyezheti, hogyan alkalmazkodik a szív idegrendszeri szabályozása a rendszeres testmozgáshoz.