Belföld
A Felcsútra ömlő milliárdok – Orbán kis aranyfaluja
Több mint 1400 milliárd forintnyi sport-tao-támogatási igazolást adtak ki Magyarországon tizenegy idény alatt. A kedvezményezettek listáján a negyedik helyen Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz egyértelműen köthető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány áll, amelynek neve mellett 45,4 milliárd forint szerepel. A kormány most nyilvánosságra hozott adatbázisa a támogatási rendszer nagyságát és a pénzek eloszlását is láthatóvá teszi.
A Miniszterelnökség összesítése a 2015/16-os idénytől a 2025/26-os szezonig vizsgálja a hat látvány-csapatsportág – a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda – támogatásait. A feldolgozás során 28 688 önálló programot és 3119 kedvezményezettet azonosítottak. A kiadott igazolások összértéke 1407,9 milliárd forint.
A tao-rendszer különösen fontos kérdése, hogy a cégek társaságiadó-felajánlásai révén a költségvetésbe egyébként befizetendő adó egy része közvetlenül sportcélokra kerül. Ez lényegében elmaradó költségvetési adóbevételt jelent, ezért az így támogatott összegek közpénzügyi szempontból is kiemelt átláthatóságot és ellenőrzést indokolnak.
Orbán Viktor falujában működik a milliárdokkal támogatott alapítvány
A lista egyik legfeltűnőbb szereplője a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelynek székhelye a Fejér vármegyei Felcsúton, a Fő utca 176. szám alatt található. A szervezet Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz köthető, és a miniszterelnök politikai hátterével, valamint a felcsúti labdarúgással összefonódó közéleti viták egyik visszatérő szereplője.
Az alapítvány számára a vizsgált időszakban 45,43 milliárd forint értékű támogatási igazolást állítottak ki. Ez önmagában is rendkívüli összeg, különösen annak fényében, hogy egyetlen, egy kis településen működő szervezetről van szó. A támogatási rendszer megítélésénél ezért nemcsak a sportcélokat, hanem a források elosztásának méltányosságát, a politikai befolyás lehetőségét és az elszámoltathatóságot is vizsgálni kell.
Etikai szempontból különösen aggályos, ha egy politikai vezetőhöz szorosan kötődő szervezet ekkora, adókedvezményeken keresztül biztosított forráshoz jut. A sport és az utánpótlás-nevelés támogatása önmagában indokolt közérdek lehet, de ez nem teszi feleslegessé annak vizsgálatát, hogy a támogatások arányosan, átláthatóan és politikai kivételezés nélkül jutottak-e el a kedvezményezettekhez.
A mostani adatbázis ugyanakkor nem bizonyítja önmagában, hogy a teljes igazolt összeg ténylegesen az alapítványhoz érkezett, vagy hogy a pénzek felhasználása szabálytalan lett volna. A kormány tájékoztatása szerint a támogatások továbbadása is lehetséges, ezért az igazolások értékét nem szabad automatikusan a ténylegesen beérkezett pénzzel azonosítani.
2027-től megszűnhet a sport-tao rendszere
A kormány bejelentése szerint 2027-től a sport-tao rendszerét közvetlen költségvetési támogatás váltja fel. Az indoklás szerint az új modellben követhetőbbé válhat, hová kerül a közpénz, és számonkérhetőbb lesz, hogy a támogatások hány gyermek számára teremtenek sportolási lehetőséget, illetve milyen feltételeket biztosítanak a felkészüléshez.
A változtatás jelentős fordulat lehet, hiszen a tao-rendszer az elmúlt években a magyar sportfinanszírozás egyik legfontosabb eszközévé vált. A kérdés azonban nem pusztán az, milyen csatornán keresztül jut el a pénz a sportegyesületekhez, hanem az is, hogy a jövőben milyen ellenőrzési garanciák akadályozzák meg a politikai kapcsolatok alapján történő kivételezést.
A támogatási igazolások összesített rangsorában a Magyar Labdarúgó Szövetség vezet 120,9 milliárd forinttal, a kézilabda- és a kosárlabda-szövetség pedig 56,5, illetve 49,5 milliárd forinttal követi. A negyedik helyen álló felcsúti alapítvány 45,4 milliárd forintos értéke azért különösen figyelemre méltó, mert egyetlen utánpótlás-nevelő szervezetként a teljes összeg 3,2 százalékához kapcsolódó igazolással szerepel a listán. Ez a rangsor jól érzékelteti a felcsúti szervezet súlyát a sportfinanszírozásban, ugyanakkor az igazolások összege nem azonosítható automatikusan a ténylegesen felhasznált támogatással.
A részletes, idényenkénti bontás azt mutatja, hogy a felcsúti alapítvány támogatási igazolásainak összege nem egyenletesen alakult. A táblázatban különösen kiugró a 2017/18-as idény 10,27 milliárd forintos értéke, valamint a 2025/26-os szezon 15,45 milliárd forintos összege. Ezek a számok arra utalnak, hogy az egyes idények között jelentős eltérések voltak, ezért a támogatási rendszer megítéléséhez nem elegendő kizárólag a teljes időszak összegét nézni: az egyes évek döntéseit, a támogatási célokat és a pénzek tényleges felhasználását is indokolt lenne részletesen megvizsgálni.
Kép: Magnific