Megugrottak az európai földgázárak: mit jelent ez a téli energiaszámlákra nézve?

2022 után Európa megfogadta, hogy soha többé nem engedi, hogy a téli energiaellátása egy háborúban álló országtól függjön. Négy évvel később ismét ez a helyzet – igaz, ezúttal egy másik országról van szó.

Miközben a közvélemény figyelmének középpontjában elsősorban az olaj és a dízel ára állt, a földgázpiacon potenciálisan még súlyosabb ellátási szűkület kezdett kialakulni. Elemzők most arra figyelmeztetnek, hogy Európának a fogyasztását is vissza kell fognia ahhoz, hogy átvészelje a március végéig tartó időszakot. A gáztárolók töltöttsége ugyanis a téli szezon kezdetén az évnek ebben az időszakában valaha mért legalacsonyabb szint felé közelít.

„A szélenergia-termelés és a hőmérséklet alakulása határozza majd meg, mennyire szűkössé válik Európa gázellátása ezen a télen, és milyen magasra emelkednek az árak”

– mondta az Euronewsnak Ana Maria Jaller-Makarewicz, az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) európai vezető energiaelemzője. Hozzátette: „A kereslet csökkentése továbbra is a legfontosabb eszköz, amely Európa saját kezében van.”

Mennyivel emelkedtek az európai gázárak?

Az európai földgázpiac irányadó termékének számító holland TTF-kontraktus ára január elején még megawattóránként körülbelül 28 euró volt. Hétfőn már 96 euró körül mozgott, miután rövid időre a 97,64 eurós szintet is elérte. Ez 2022 decembere óta a legmagasabb ár. Az év elejéhez képest a drágulás megközelítőleg 234 százalékos.

Az árfolyam ugyanakkor még mindig messze elmarad a 2022 augusztusában elért, megawattóránként 340 euró feletti csúcstól. A jelenlegi helyzetben azonban nem csupán az árszint ad okot aggodalomra, hanem az emelkedés iránya is.

Hová tűnt Európa földgáza?

Az Iránnal vívott háború és a Hormuzi-szoros lezárása elvágta Európát egyik fontos beszállítójától, Katartól. A brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet adatai szerint tavaly a közel-keleti cseppfolyósított földgáz (LNG) az Európai Unió LNG-importjának mintegy 8 százalékát tette ki. Május óta azonban egyetlen szállítmány sem érkezett a térségből.

Ez az arány első pillantásra nem tűnik jelentősnek. Egy szűkös globális piacon azonban minden kieső szállítmányt pótolni kell, miközben az ázsiai vásárlók ugyanazokért a mennyiségekért versenyeznek. Ráadásul egy újabb hiány is körvonalazódik. A Bruegel adatai szerint az orosz LNG az EU LNG-importjának még mindig mintegy egyötödét tette ki a második negyedévben.

Az Európai Unió 2027 januárjától teljesen betiltja az orosz LNG behozatalát. „A tanulmányban figyelembe vettük a 2027 januárjában életbe lépő orosz LNG-tilalmat is. A számítások szerint emiatt az EU-nak körülbelül 7 százalékkal kevesebb földgázt kellhet felhasználnia, mint az előző télen” – mondta Jaller-Makarewicz az IEEFA hónap elején közzétett elemzésére hivatkozva.

Miért aggasztó az európai gáztárolók töltöttsége?

A katari gázszállítások kiesése miatt Európa a nyáron nem tudta megfelelően feltölteni gáztárolóit. A Bruegel adatai szerint az uniós gáztárolók október 24-én 74,6 százalékos töltöttségen álltak. Egy évvel korábban ugyanekkor még 82,9 százalékos volt ez az arány, 2023-ban pedig a tárolók már majdnem teljesen megteltek: a töltöttség elérte a 98,5 százalékot. Az IEEFA szerint az évnek ebben az időszakában ez a legalacsonyabb érték a 2011-ben kezdődött nyilvántartás óta.

Különösen aggasztó, hogy a készletek növekedése gyakorlatilag megállt. Az október 24-ig tartó héten a napi változás jellemzően nulla körül mozgott, egyes országok pedig már november előtt megkezdték a téli készletek felhasználását. Ausztria gáztárolóinak töltöttsége például október közepén még 69,3 százalék volt, azóta 67,2 százalékra csökkent. Egy évvel korábban ugyanekkor 84 százalékon állt. A Wood Mackenzie energiapiaci kutató- és tanácsadó cég jelenlegi előrejelzése szerint az európai gáztárolók töltöttsége március végére mindössze 17–20 százalékra eshet vissza. Ez néhány százalékponttal alacsonyabb a vállalat korábbi becslésénél.

Az előrejelzés normál téli időjárással számol, valamint azzal, hogy a közel-keleti konfliktus még az idén véget ér, Katar és az Egyesült Arab Emírségek pedig 2027 elején visszatér a megszokott LNG-termelési szinthez – mondta Tom Marzec-Manser, a Wood Mackenzie európai földgáz- és LNG-piaci igazgatója.

„Ha hideg lesz a tél – amire az El Niño miatt nem ez a leginkább elfogadott forgatókönyv –, a tárolók töltöttsége még alacsonyabbra süllyedhet”

– nyilatkozta Marzec-Manser az Euronewsnak. Ebben az esetben az árak tovább emelkedhetnek, mivel Európának az ázsiai vásárlóknál is magasabb ajánlatokat kellene tennie a szabadon elérhető LNG-szállítmányok megszerzéséért – tette hozzá.

Ha Európa csaknem üres tárolókkal zárja a telet, a következő nyáron a szokásosnál nagyobb mennyiségű gázt kell majd beszereznie a készletek újbóli feltöltéséhez. Ez ismét felfelé hajthatja az árakat.

Meddig maradhatnak magasak a gázárak?

Még a háború gyors lezárása sem hozna azonnali enyhülést. „Még ha abból indulunk is ki, hogy a konfliktus az év végéig lezárul, és a közel-keleti termelők a következő év elején megkezdik az LNG-termelésük helyreállítását, továbbra is úgy látjuk, hogy a globális LNG-piac egyensúlyának helyreállásához 2028 őszéig kell várni” – mondta Marzec-Manser.

Hozzátette: „Ez azt jelenti, hogy Európában az időszak jelentős részében magasak maradhatnak a nagykereskedelmi földgázárak.” Vagyis a konfliktus esetleges lezárása önmagában nem garantálja a gyors árcsökkenést. A kínálat helyreállítása, a kieső szállítmányok pótlása és a készletek újbóli feltöltése hosszabb időt vehet igénybe.

Mennyivel emelkedhet a háztartások energiaszámlája?

A következő téli hónapokra vonatkozó TTF-határidős ügyletek ára jelenleg megawattóránként körülbelül 95 euró. Ez csaknem háromszorosa az előző tél mintegy 36 eurós átlagárának. A különbség kilowattóránként hozzávetőleg 6 eurócentnek felel meg.

Egy tipikus, földgázzal fűtő háztartás november és március között körülbelül 10 000 kilowattóra gázt használ fel. A két időszak közötti árkülönbség így önmagában mintegy 600 euróval növelheti az energiaköltséget. A 20 százalékos átlagos áfával számolva a többlet körülbelül 715 euróra emelkedik.

A lakossági gázárak már korábban is növekedni kezdtek. Az Energie-Control Austria, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a VaasaETT által összeállított Household Energy Price Index (HEPI) adatai szerint szeptember elején az uniós fővárosokban a földgáz átlagos lakossági ára kilowattóránként 11,9 eurócent volt. Ez 12 százalékkal haladta meg a februári szintet.

Hogy a nagykereskedelmi árak emelkedése mekkora mértékben jelenik meg az egyes családok számláiban, az attól függ, melyik országban élnek, és milyen szerződéssel rendelkeznek. A rögzített árú szerződések, a szabályozott tarifák és az állami támogatások késleltethetik vagy mérsékelhetik a drágulás hatását.

Átvészelheti-e Európa a telet a fogyasztás csökkentésével?

Jaller-Makarewicz szerint a gázkereslet egy része akkor is visszaeshet, ha a kormányok nem vezetnek be külön intézkedéseket, hiszen a magas árak önmagukban is takarékosságra ösztönözhetik a fogyasztókat.

A háztartások számára több egyszerű lehetőség is rendelkezésre áll. A termosztát hőmérsékletének egy fokkal történő csökkentése akár 10 százalékkal mérsékelheti az energiaszámlát – mondta az elemző. Emellett a használati meleg víz hőmérsékletének csökkentése és a huzatos nyílászárók szigetelése is segíthet.

Arra a kérdésre, hogy Brüsszelnek már most összehangolt keresletcsökkentési intézkedéseket kellene-e kezdeményeznie, ahelyett, hogy megvárja az árak újabb kiugrását, Jaller-Makarewicz olyan közös megközelítést javasolt, amely teret hagy a nemzeti sajátosságoknak. „Brüsszel meghatározhatna egy keretrendszert a cél eléréséhez, lehetővé téve, hogy az egyes tagállamok a saját földgázpiacukhoz igazított intézkedéseket vezessenek be.”

Hosszabb távon szerinte az jelenti a megoldást, ha Európa tovább csökkenti földgázigényét. „Minden új megújulóenergia-projekt, akkumulátoros energiatároló rendszer és hálózatfejlesztés hozzájárul Európa földgáztól való függőségének mérsékléséhez” – mondta. Az EU földgázfogyasztása 2021 és 2025 között 17,7 százalékkal csökkent. Jaller-Makarewicz szerint ez a visszaesés kulcsfontosságú védőpuffert jelent az ellátási hiányokkal szemben.

Most azonban ez a védőpuffer is próbára kerül. Európa 2022 után megváltoztatta az energiaellátásában meghatározó beszállítók körét, de a külső forrásoktól való függőségét nem szüntette meg. Hogy a mostani tél valódi válsággá alakul-e, azt végső soron nem feltétlenül a brüsszeli döntések határozzák majd meg, hanem az is, mennyire lesz hideg a január, és milyen erősen fúj majd a szél.