Vitézy népszerűbb lett, mint Magyar Péter

Az Europion júliusi méréséhez képest hibahatáron belül csökkent a Tisza támogatottsága a teljes népességben. Jelenleg a felnőtt népesség 49%-a szavazna a kormánypárta, míg a pártot választani tudók körében 58% áll a kormánypárt mögött. Ezzel az eredményével először “néz be” a Tisza 60% alá az Europion májusban kezdett pártpreferencia mérései óta. A biztos szavazó pártválasztók bázisán mérve azonban továbbra is 60% fölötti a kormánypárt támogatottsága (61%), de ez is 3%-os visszaesést jelent a júliusi szinthez képest.

Ezzel párhuzamosan a Fidesz-KDNP stabilizálni tudta a támogatottságát ebben a hónapban. Az elmúlt hónapban a teljes népességben 20%-ról 21%-ra, a pártválasztók között 24%-ról 25%-ra változott a nagyobb ellenzéki párt támogatottsága, míg a biztos választók körében a júliusi 25%-kal megegyező szinten áll a Fidesz.

A legmarkánsabb változás talán a Mi Hazánkat övezi, ugyanis itt mind a három bázison kifejezve a kétszámjegyű tartományba került Toroczkaiék támogatottsága. A teljes népességben a júliusi 8%-ról 10%-ra, a pártválasztók között 10%-ról 12%-ra, míg a biztos szavazó pártválasztók között szintén 8%-ról 10%-ra változott a Mi Hazánk támogatottsága, amely a korábbi hónapok emelkedő trendjébe illeszkedő pályát rajzol fel.

Drámai áttörésről persze még korai beszélni, de annyi óvatosan kijelenthető, hogy a Fidesz visszaesésének nyertese a Mi Hazánk lehet. Ezt a megállapítást támasztja alá az a tény, hogy az áprilisban még a Fideszre szavazók 14%-a állítja, hogy jelenleg a Mi Hazánkra szavazna, egy százalékponttal többen, mint ahányan a volt fideszesek közül bizonytalanok és 6 százalékponttal többen, mint ahányan jelenleg a Tiszára szavaznának.

Érdekesség, hogy a hagyományos augusztusi uborkaszezon ezúttal teljes mértékben elkerülte a magyar belpolitikát, már amennyire erre a bizonytalanok (pártnélküliek) táborának méretéből következtetni lehet. A júliusi 17% után ugyanis jelenleg csak 15%-nyi megkérdezett nem nevezett meg pártot a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre, valamint a júliusi 71% után augusztusban 74% állította, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó választáson.

Tiszás politikusok az élen, Vitézy előzi Magyart

A politikusok népszerűségi listáján továbbra is utcahossznyi előnnyel vezetnek a Tisza politikusai az ellenzéki politikusokhoz képest. Érdekes változás, hogy Vitézy Dávid 4 százalékpontot erősítve, 52%-al vezeti a kormányoldali politikusok mezőnyét (noha a múlt heti mérésünkben jól szereplő Fortsthoffer Ágnest ezúttal nem kérdeztük le), 1%-kal előzve ezzel Magyar Pétert is (51%), 5 százalékponttal a korábbi mérésekben is jól szereplő Kapitány Istvánt (47%) és 7-8 százalékponttal Hegedűs Zsolt egészségügyi és Orbán Anita külügyminisztert (44%).

A kedden megválasztott új köztársasági elnök, Baka András, egyelőre még nem tudta elfoglalni az államfői tisztséghez hagyományosan – de korántsem törvényszerűen – tartozó előkelő pozíciót a népszerűségi listán ugyanis csak 30% látná őt fontos politikai szerepben, miközben 42% nem tudott róla véleményt alkotni többek között alacsony ismertsége miatt.

Az ellenzéki politikusok közül még mindig Orbán Viktor a legnépszerűbb 28%-os mutatójával, de ha ehhez az 56%-os elutasítottságát is hozzátesszük, akkor rögtön árnyalásra szorul ez a megállapítás. Őt Toroczkai (27%) és Dúró Dóra (25%) követi a sorban, a többi fideszes politikus csak a vezető mi hazánkosok után következnek. Különösen érdekes az esetleges új, jobb-közép alakulattal összefüggésbe hozott Navracsics Tibor rossz eredménye. A válaszadóknak mindössze 19%-a látná őt fontos közéleti szerepben.

Elvi nyitottság új pártok felé

A felmérésben egy esetleges új párt iránti igényt is felmértünk, öt hipotetikus profillal rendelkező pártra vonatkozó szavazási hajlandóságról kérdezve a válaszadókat. A konkrét profiltól függetlenül a válaszadók kb. 25-30%-a tűnik elvben nyitottnak egy új pártra szavazni. A legnépszerűbb alternatívának egy új “baloldali, a társadalmi igazságosságot és szolidaritást hangsúlyozó” párt tűnik (30%), de nincs sokkal lemaradva ettől a zöld (29%), a szélsőjobboldali (27%), a liberális (26%), a jobb-közép konzervatív (26%) alternatíva sem. Ami igazán érdekes, az az egyes szavazótáborok nyitottsága a különböző alternatívák felé.

A Tisza-szavazók közel 40%-a tűnik elvben nyitottnak a baloldali és a zöld alternatívára, míg a liberálisra valamivel (34%), a jobboldali alternatívákra meg sokkal (13-20%) kevésbé. A Fideszes táborban fordított a helyzet, kevesebb, mint 20% lenne elvben nyitott baloldali alternatívára, 33% a jobb-középre és egészen kimagasló mértékben, közel felük (47%) a Fidesztől jobbra álló alakulatra is nyitott lenne.

A Mi Hazánk szavazói a fideszesekhez hasonló elutasítottságot tanusítanak a baloldali alternatívákkal szemben, de érdekes módon a fideszeseknél valamivel nyitottabbak a jobb-közép alternatívára (40%) és a fideszekhez hasonló mértékben (46%) lennének nyitottak egy másik szélsőjobboldali pártra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elvi nyitottság nem jelent valós átszavazási hajlandóságot, ezért ez a megközelítés inkább a potenciális szavazótáborok, mintsem a várható támogatottsági szintek becslésére alkalmas.