Tudomány
Lehet, hogy rossz helyen keressük a földönkívülieket
Évtizedek óta ugyanabban a rádiófrekvencia-tartományban kutatják a földönkívüli intelligencia nyomait a csillagászok, de egy új tanulmány szerint ezzel könnyen elszalaszthatták a legígéretesebb jeleket. A kutatók úgy vélik, ideje olyan frekvenciák felé fordulni, amelyeket eddig szinte egyáltalán nem vizsgáltak.
A SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) programok többsége eddig az úgynevezett „vízlyuk” (water hole) rádiótartományra összpontosított, amely 1,42 és 1,66 gigahertz közötti frekvenciákat foglal magában. Ez a hidrogén és a hidroxil természetes rádiósugárzása közötti csendes sáv, amelyet a kutatók régóta ideálisnak tartanak csillagközi kommunikációra.
A Birminghamben megrendezett National Astronomy Meeting konferencián bemutatott új kutatás azonban azt sugallja, hogy a magasabb rádiófrekvenciák is ígéretes célpontok lehetnek az idegen technológiai jelek felkutatásában.
Egy új tartományt nyitnának meg a SETI számára
Louisa Mason, a Manchesteri Egyetem doktorandusza a chilei Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső archív adatait elemezte. A kutatás során nem új megfigyeléseket végeztek, hanem korábban más csillagászati célból rögzített felvételeket vizsgáltak át, mesterséges eredetre utaló keskenysávú rádiójelek után kutatva.
A vizsgálat két szűk frekvenciatartományra terjedt ki, és ugyan nem találtak olyan jelet, amely földönkívüli technológia jelenlétére utalna, a kutatók szerint a módszer bizonyította, hogy a milliméteres és szubmilliméteres hullámhosszú rádiótartomány is alkalmas lehet a jövő SETI-programjai számára.
Sokkal több csillagot figyeltünk meg, mint hittük
A kutatás másik fontos eredménye, hogy a csillagászok valószínűleg jóval több csillagot vizsgáltak át korábbi megfigyeléseik során, mint azt eddig gondolták. Egy rádiótávcső ugyanis nemcsak a célpontként kijelölt égitestet rögzíti, hanem látómezejében számos más csillag is megjelenik.
Mason a Tejútrendszer számítógépes modelljét használva becsülte meg ezeknek az úgynevezett „véletlenül megfigyelt” csillagoknak a számát. Míg egy korábbi SETI-felmérésben a Gaia csillagkatalógus alapján mintegy 288 ezer csillag szerepelt, a modell szerint valójában több mint 6,1 millió csillag került a megfigyelésekbe.
A kutató hangsúlyozta: az, hogy most nem találtak idegen technológiára utaló jelet, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem létezik intelligens élet a Földön kívül. A vizsgálat mindössze néhány archív felvételt és két szűk frekvenciatartományt érintett.
A kutatás legfontosabb üzenete inkább az, hogy a SETI-programoknak érdemes lenne jóval szélesebb rádióspektrumot átvizsgálniuk, miközben a már meglévő távcsőarchívumokban is hatalmas mennyiségű, eddig kiaknázatlan adat várhat arra, hogy új szemmel elemezzék.