Felejtse el a „proteinmaxxingot”: a kevesebb fehérje is hozzájárulhat az egészségesebb öregedéshez

A Wisconsin–Madisoni Egyetem kutatói több mint 300 tudományos tanulmány elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bár a hivatalos táplálkozási ajánlások gyakran a magasabb fehérjebevitelt támogatják, az újabb bizonyítékok szerint a fehérjefogyasztás mérséklése csökkentheti az életkorral összefüggő betegségek – például a cukorbetegség és egyes daganatos megbetegedések – kialakulásának kockázatát.

A kutatók szerint az eredmények különösen fontosak annak fényében, hogy a világ népessége folyamatosan öregszik. Emiatt egyre nagyobb szükség van olyan étrendi és életmódbeli beavatkozásokra, amelyek elősegítik az egészséges öregedést és mérséklik az időskori betegségek előfordulását.

„Teljesen egyértelmű, hogy a fehérje fontos szerepet játszik az izomnövekedésben és az aktív emberek edzéshez való alkalmazkodásában” – nyilatkozta Dudley Lamming, a tanulmány egyik szerzője.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a legtöbb ember viszonylag mozgásszegény életmódot folytat, ezért valószínűleg a szükségesnél több fehérjét fogyaszt, ami hosszú távon kedvezőtlen egészségügyi következményekkel járhat.

A vizsgálatok szerint az alacsonyabb fehérjetartalmú étrend kedvezően befolyásolja az anyagcserét: csökkenti a zsírszövet mennyiségét, fokozza az energiafelhasználást és hozzájárul a vércukorszint stabilizálásához.

Embereken és állatokon végzett kutatások egyaránt azt mutatták, hogy a mérsékeltebb fehérjebevitel jobb vércukorszabályozást és alacsonyabb testzsírszázalékot eredményezhet, még akkor is, ha az érintettek összességében több kalóriát fogyasztanak.

A kutatók szerint ennek egyik kulcsszereplője az FGF21 nevű hormon. Ennek szintje alacsony fehérjebevitel mellett emelkedik, ami elősegíti a szervezet hatékonyabb energiafelhasználását.

A fehérjebevitel csökkentése egy másik fontos sejtszintű folyamatot, az autofágiát is serkentheti. Ez a szervezet természetes „javító és takarító” mechanizmusa, amely során a sejtek lebontják és eltávolítják a sérült fehérjéket, valamint a károsodott sejtrészeket. A folyamat hozzájárulhat a sejtek egészségének és működőképességének hosszabb távú megőrzéséhez.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az alacsony fehérjetartalmú étrend nem mindenki számára ajánlott. Nem javasolt a fehérjebevitel korlátozása a várandós nők, a fejlődésben lévő gyermekek, az idősek, valamint a súlyos sérülésekből felépülő betegek esetében, mivel ezekben az élethelyzetekben a szervezet fehérjeigénye magasabb.

Mennyi fehérjére van szükség?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a referencia fehérjebevitel napi 0,83 gramm testtömeg-kilogrammonként.

Mindkét szervezet egyetért abban, hogy ennek akár kétszerese is biztonságosnak tekinthető, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a rendkívül magas fehérjebevitel hosszú távú egészségügyi hatásairól továbbra sem áll rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyíték.

Az EFSA azt is kiemeli, hogy jelenleg nincs elegendő adat az idősebb felnőttek pontos fehérjeszükségletének meghatározására, ezért számukra legalább a fiatalabb felnőttek számára ajánlott mennyiség elfogyasztását javasolja.

„Az utóbbi időben megjelent ajánlások egyszerre ösztönzik az embereket a nagyobb fehérjebevitelre és a több mozgásra” – mondta Dudley Lamming.

A kutató szerint a jövőben célszerű lenne a fehérjefogyasztásra vonatkozó ajánlásokat nemcsak életkor, hanem a fizikai aktivitás mértéke alapján is személyre szabni.

A tanulmány szerzői végül arra a következtetésre jutottak, hogy bár sokan jelenleg a szükségesnél több fehérjét fogyasztanak, és számukra előnyös lehet a bevitel mérséklése, a jövő kutatásainak célja olyan személyre szabott étrendi ajánlások kidolgozása kell legyen, amelyek az egyéni egészségi állapotot és életmódot is figyelembe veszik.