EU – Kanada közeledés – új világmodell lesz?

Kanada és az Európai Unió közeledése új fejezetet nyithat az európai integráció történetében. Mark Carney kanadai miniszterelnök már az év elején, davosi beszédében egy középhatalmakból álló szövetség gondolatát vázolta fel. Most úgy tűnik, Kanada lehet az első olyan Európán kívüli ország, amely különleges státuszt kaphat az EU mellett.

Von der Leyen szerdán javasolta, hogy Kanada legyen az Európai Unió „első társult tagja”. A pontos konstrukciót még ki kell dolgozni, de a cél a stratégiai együttműködés jelentős kiszélesítése.

Új modell születhet

Az EU jelenleg tagállamokból és tagjelölt országokból áll, „társult tagság” azonban nincs a rendszerében. A koncepciót korábban Friedrich Merz német kancellár vetette fel Ukrajna EU-integrációjának lehetséges formájaként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban ezt elutasította, hangsúlyozva, hogy Ukrajna teljes jogú tagságra törekszik.

Kanada esetében más a helyzet: az ország nem kíván az EU tagállamává válni, és az uniós szerződések alapján erre eleve korlátozottak a lehetőségek, mivel Kanada nem európai állam. Az uniós jog ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az EU harmadik országokkal olyan társulási megállapodásokat kössön, amelyek kölcsönös jogokat és kötelezettségeket, közös fellépést és különleges eljárásokat határoznak meg.

Carney szerint a név kevésbé fontos, mint a tartalom. Kanada olyan területeken mélyítené az együttműködést, mint a kritikus ásványkincsek, a védelmi ipar, a mesterséges intelligencia és számítástechnikai kapacitások, az energiabiztonság, az űripar vagy a fizetési rendszerek.

A megállapodás ezért nemcsak Brüsszel és Ottawa kapcsolatát alakíthatja át. Ha működőképesnek bizonyul, más, az EU-hoz közel álló demokráciák számára is mintát jelenthet.

Ausztrália és Japán is figyel

A kezdeményezés iránt máris jelentős nemzetközi érdeklődés mutatkozik. Ausztrália kereskedelmi minisztere jelezte, hogy országa nagy figyelemmel követi a kanadai folyamatot. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke pedig arról beszélt, hogy Ausztrália és Új-Zéland is követheti Kanada útját.

Az osztrák külügyminiszter, Beate Meinl-Reisinger szerint a jövőben olyan országokkal is érdemes lehet hasonló partnerséget kialakítani, mint Norvégia, Izland, Japán vagy Dél-Korea. A brit sajtóban közben olyan értelmezések jelentek meg, hogy London attól tart: Brüsszel jelenleg Kanadával keresi a szorosabb kapcsolatot, miközben az Egyesült Királyság háttérbe szorulhat.

Carney elképzelése szerint mindez nem egy új, az Egyesült Államokkal szemben létrehozott harmadik blokkot jelentene. Inkább olyan középhatalmi együttműködést szeretne, amely az országok szuverenitását, gazdasági ellenálló képességét és biztonságát erősíti.

Brüsszelben ezzel összhangban azt hangsúlyozzák, hogy az EU összességében nagyobb súlyt képvisel, mint az egyes tagállamai külön-külön, ezért képes lehet egy szélesebb demokratikus együttműködés központjává válni.

Közben azonban az új modell komoly kérdéseket is felvet. A nyugat-balkáni tagjelölt országok közül többen évtizedek óta várnak a csatlakozásra, és úgy érzik, hogy az EU ismét újabb és újabb alternatívákat talál ki a bővítés helyett.

Bosznia-Hercegovina EU-missziójának vezetője, Obrad Kesić szerint Kanada társult tagságának terve megváltoztathatja a bővítésről szóló vitát, és hátrányosan érintheti a kisebb tagjelölteket.

A kezdeményezés emellett Washingtonban is aggodalmat válthat ki. Donald Trump amerikai elnök már jelezte, hogy ellenlépéseket fontolgat, ami tovább növelheti a feszültséget az Egyesült Államok és az EU között. Ha a kanadai modell új nemzetközi szövetségi rendszerré fejlődik, az nemcsak az európai integráció jövőjét, hanem a transzatlanti kapcsolatok és a nyugati szövetségi rendszer egészének szerkezetét is befolyásolhatja.