Külföld
Moszkva teszteli, meddig tűr a NATO
Oroszország az elmúlt napokban több, NATO-tagállamokat érintő incidenssel fokozta úgynevezett szürkezónás konfliktusát Európában. Drónok, szabotázsakciók és veszélyes katonai manőverek követik egymást, miközben Moszkva láthatóan igyekszik növelni a feszültséget anélkül, hogy nyílt háborút robbantana ki – írja a CNN.
Az elmúlt napokban egy orosz drón támadott meg egy vasútvonalat, amelyen korábbi nyugati vezető tisztségviselők utaztak, Litvániában lelőttek egy vélhetően orosz eredetű drónt, egy másik pedig a lengyel partoknál ért földet. Dániában egy orosz repülőgépről kilőtt jelzőrakéta veszélyesen megközelített egy helikoptert, Hollandiában pedig egy egyelőre ismeretlen eredetű szabotázsakció bénította meg a vasúti közlekedést.
A CNN által idézett európai diplomata szerint olyan események válnak szinte mindennapossá, amelyek néhány hónappal korábban még a NATO-szerződés 4. cikkének aktiválását is kiválthatták volna. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a tagállamok sürgős konzultációt kezdeményezzenek, ha valamelyikük biztonságát veszély fenyegeti.
Moszkva teszteli a NATO reakcióit
A lap szerint az orosz stratégia egyik célja az lehet, hogy a háború támogatásának költségeit egyre közvetlenebbül éreztessék az európai társadalmak. A másik a NATO reakcióképességének tesztelése: meddig lehet fokozni a nyomást anélkül, hogy a szövetség katonai választ adna.
Egy brit védelmi szakértő, Marina Miron, a londoni King’s College kutatója szerint a hagyományos háború kialakulásának valószínűsége alacsony, ugyanakkor egyre több olyan „küszöb alatti eseményre” lehet számítani, amelyek önmagukban nem feltétlenül vezetnek háborúhoz, összességükben azonban komoly biztonsági kockázatot jelentenek.
A veszélyt növeli, hogy Oroszország jelentősen fejleszti drón- és rakétagyártását. Az orosz Geran–4 és Geran–5 drónok egyes változatai kínai gyártmányú hajtóműveket használnak, miközben a gyártás felfutása lehetővé teszi a fegyverek nagy tömegben történő alkalmazását. A CNN szerint Moszkva alacsonyabb költségű, nagy számban előállítható fegyverekkel igyekszik túlterhelni ellenfelei légvédelmét.
Miron szerint a NATO jelenleg lemaradásban van az új fenyegetésekhez való alkalmazkodásban. Nem csupán több drónelhárító rendszerre lenne szükség, hanem a katonai doktrína és a felkészültség átgondolására is.
Egyetlen hiba is súlyos következményekkel járhat
A NATO számára közben az is komoly kihívás, hogyan tájékoztassa a lakosságot a növekvő veszélyről anélkül, hogy pánikot keltene. A túlzott reakció ugyanis Moszkva számára pszichológiai sikert jelenthet, miközben a tétlenség szintén kockázatos.
Egy európai tisztviselő szerint Oroszország a szovjet időszak óta nagyobb tapasztalattal rendelkezik a fokozatos és kiszámíthatatlan eszkaláció kezelésében. A NATO számára ez viszonylag új kihívás. Mint fogalmazott: a túlreagálás nem célravezető, de a másik véglet, a válasz nélküli tűrés sem.
A legnagyobb veszélyt végül az jelentheti, ha egy ilyen incidens során Oroszország hibázik, túllépi a határt, és egy NATO-tagállam számára elkerülhetetlenné válik valamilyen erőteljes válasz. A CNN elemzése szerint miközben a nyílt NATO–Oroszország háború továbbra sem tűnik közvetlennek, az ehhez vezető kockázatos lépések száma napról napra nő.