Tudomány
Meglepő felfedezés: sikerült a visszafiatalítás
Egy, az agyban található fehérje csökkenése összefügghet az öregedés több jelenségével, és egerekben a fehérje helyreállítása javította a csonttömeget, a bőr állapotát és a kognitív teljesítményt.
A memória romlása, a bőr elvékonyodása és a csonttömeg csökkenése első látásra egymástól független következményei az öregedésnek. Egy egereken végzett kutatás azonban arra utal, hogy mindhárom folyamat kapcsolatban állhat egy, az agy egyik területén található fehérjével, a Meninnel. A kutatók szerint ennek a fehérjének a szintje az életkor előrehaladtával csökken, helyreállítása pedig több öregedéssel összefüggő változást is mérsékelhet.
Az agy és az egész test öregedése
A kutatók a hipotalamuszra, az anyagcsere és számos alapvető testi folyamat szabályozásában részt vevő agyterületre összpontosítottak. Korábbi eredményeik szerint a Menin segít kordában tartani a gyulladásos folyamatokat ezen a területen.
A 2023-ban, a PLOS Biology folyóiratban közzétett vizsgálatban a kutatók azt találták, hogy a Menin mennyisége az úgynevezett ventromediális hipotalamusz bizonyos idegsejtjeiben csökken az életkorral. Amikor fiatal egerekben mesterségesen csökkentették a fehérje szintjét, fokozódott a hipotalamusz gyulladása, és több, az öregedésre jellemző változás jelent meg: csökkent a csonttömeg, elvékonyodott a bőr, romlottak a kognitív képességek, és az állatok élettartama is valamelyest rövidebb lett.
A Menin hiánya egy, az idegsejtek közötti kommunikációban szerepet játszó anyag, a D-szerin mennyiségét is csökkentette. Ez az aminosav olyan receptorok működésében vesz részt, amelyek fontosak a tanuláshoz és az emlékezéshez.
Idős egereknél is javulást tapasztaltak
A következő kísérletben a kutatók 20 hónapos egerek hipotalamuszába juttatták a Menin termeléséért felelős gént. Harminc nappal később az állatoknál javulást figyeltek meg a bőr vastagságában és a csonttömegben, valamint a tanulási, kognitív és egyensúlyi teszteken is jobban teljesítettek. A kezelés mellett a hippokampuszban, az emlékezet szempontjából fontos agyterületen, emelkedett a D-szerin szintje. A kutatás az élettartam meghosszabbodását is jelezte a kezelt egereknél.
A tudósok külön azt is megvizsgálták, mi történik, ha D-szerint adnak az állatoknak az ivóvizükben. Három hét után az idősebb egerek kognitív teljesítménye javult. Ez azonban nem járt együtt azokkal a szélesebb körű testi változásokkal, amelyeket a Menin helyreállításánál tapasztaltak.
Fontos különbség az is, hogy a táplálékokban, például szójában, tojásban, halban és diófélékben található szerin elsősorban L-szerin. A szervezet ebből képes D-szerint előállítani, de a két forma nem azonos, ezért az ilyen élelmiszerek fogyasztása nem tekinthető a kísérletben alkalmazott D-szerin-kezeléssel egyenértékűnek.
Ígéretes út, de még messze az emberi kezelés
A későbbi kutatások tovább erősítették, hogy a hipotalamusz és az egész szervezet közötti kapcsolat fontos lehet az öregedésben. Egy 2024-es vizsgálat például más típusú hipotalamikus idegsejteken keresztül mutatott ki kapcsolatot az agy és a zsírszövet között, míg egy 2025-ös, mintegy 1,2 millió egéragyi sejtet elemző Nature-tanulmány szerint a hipotalamusz környékén számos, az öregedésre érzékeny sejttípus található.
A D-szerin szerepe ugyanakkor korántsem egyértelmű. Egy 2025-ös Alzheimer-kór-modellben például a D-szerin korai emelkedése bizonyos agyi működési zavarokkal járt együtt. Egy 2026. szeptember 16-án publikált másik egérkísérletben az L-szerinben gazdag étrend részben javította az új idegsejtek képződését a hippokampuszban, de az Alzheimer-kórral összefüggő amiloid-felhalmozódást nem csökkentette.
Mindez azt jelzi, hogy a szerin-anyagcsere fontos kutatási terület lehet, de korántsem igaz, hogy a több D-szerin minden esetben kedvezőbb hatással jár. A Menin helyreállításával kapcsolatos eredmények szintén kizárólag állatkísérletekből származnak.
A kutatóknak egyelőre azt is meg kell érteniük, pontosan miért csökken a Menin szintje az életkorral, milyen mértékben előzhetők meg az öregedés következményei, és milyen hosszú ideig tarthatnak a kedvező hatások. Így a felfedezés jelenleg egy ígéretes, további vizsgálatokat igénylő biológiai mechanizmus, nem pedig bizonyított módszer az emberi öregedés visszafordítására.