Több mint 16 ezer haláleset írható a hőhullámok számlájára

Az Európai Unió egészségbiztonsági bizottsága szerint alapvető szemléletváltásra van szükség: a kormányoknak nem csupán a kialakuló válságokra kell reagálniuk, hanem előre fel kell készülniük a hőhullámok következményeire.

A testület július 30-án elfogadott állásfoglalása szerint Európa – amely a világ leggyorsabban melegedő kontinense – jelenleg nincs kellően felvértezve a tartós és szélsőséges hőmérsékletekkel szemben. Az uniós dokumentum úgy fogalmaz: több tagállamban a közegészségügyi rendszerek „elégtelenül felkészültek” a hosszan tartó hőhullámok kezelésére.

Nem csak a hőguta jelent veszélyt

A magas hőmérséklet egészségügyi hatásai messze túlmutatnak a közvetlen hőártalmakon. A tartós kánikula növeli a halálozási kockázatot, súlyosbíthatja a már meglévő betegségeket, és jelentős többletterhet ró az egészségügyi ellátórendszerekre.

A veszély különösen az időseket, a gyermekeket, a várandós nőket, a krónikus betegséggel élőket, valamint a szabadban dolgozókat érinti. A bizottság szerint ezeknek a csoportoknak a védelme kiemelt figyelmet igényel.

A hőség ráadásul nemcsak közvetlenül az emberi egészségre hat. A szélsőséges időjárás a növény- és állatvilág állapotát is befolyásolja, ami közvetve a megélhetésre és a társadalmi jóllétre is hatással lehet. A magas hőmérséklet emellett növeli az erdőtüzek kockázatát, amelyek a levegőminőség romlásán, az infrastruktúra károsodásán és a környezet pusztulásán keresztül további egészségügyi veszélyeket teremtenek.

Egységesebb fellépést vár az EU

Az uniós egészségbiztonsági bizottság szerint a hőség elleni védekezéshez átfogó, minden kormányzati szintet és a társadalom egészét bevonó megközelítésre van szükség. A rövid távú válságkezelés mellett közép- és hosszú távú alkalmazkodási intézkedéseket is ki kell dolgozni.

A tagállamokat arra ösztönzik, hogy szorosabban hangolják össze a különböző minisztériumok, hatóságok és közegészségügyi szervezetek munkáját. Fontos elvárás az is, hogy a Hőség–egészség akcióterveket rendszeresen frissítsék, és azok kidolgozásában az egészségügyi, illetve a polgári védelmi szervek közösen vegyenek részt.

A bizottság emellett az uniós korai előrejelző és reagáló rendszeren keresztüli gyorsabb információcserét sürgeti, valamint bizonyítékokon alapuló intézkedéseket kér a gyermekek, a magas hőmérsékletnek kitett munkavállalók és a nagy tömegrendezvények résztvevőinek védelmére.

Képzés, tájékoztatás és több adat kell

Az állásfoglalás szerint az egészségügyi dolgozókat célzott képzésekkel kell segíteni abban, hogy gyorsabban felismerjék és megfelelően kezeljék a hőséggel összefüggő megbetegedéseket.

A lakossági tájékoztatás javítása szintén kulcskérdés. Az EU többnyelvű figyelmeztetéseket és útmutatókat szorgalmaz, amelyek nemcsak a helyieket, hanem a turistákat, a szezonális munkavállalókat, valamint a határokon át dolgozó és közlekedési ágazatban tevékenykedő embereket is elérik.

A bizottság szerint továbbra is komoly problémát jelent az adathiány. A hőhullámok egészségügyi következményeinek pontosabb megértéséhez erősebb bizonyítékbázist kell kialakítani az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Obszervatórium segítségével.

2026 végére készülhet az uniós klímareziliencia-keret

Az ajánlások összhangban vannak az Európai Bizottság terveivel, amely egy átfogó európai klímareziliencia-keret kidolgozásán dolgozik. A tervek szerint a dokumentum 2026 vége előtt készülhet el.

A cél, hogy az Európai Unió ellenállóbbá váljon az éghajlatváltozás következményeivel szemben – a szélsőséges hőhullámoktól kezdve más, klímával összefüggő egészségügyi és társadalmi kockázatokig.

Az uniós szakértők üzenete egyértelmű: a jövő hőhullámaira már nem elég utólag válaszokat keresni. A felkészülésnek a válság előtt kell elkezdődnie.