Ausztrália példája: ősi tudás és modern technológia együtt a pusztító erdőtüzek ellen

Az ausztrál bozóttüzek kutatásának egyik vezető alakja Marta Yebra professzor, aki a 2019–2020-as, úgynevezett „Black Summer” katasztrofális tűzszezon után létrehozott Bushfire Research Centre of Excellence munkáját irányítja. Kutatócsoportja műholdfelvételek, drónok és mesterséges intelligencia segítségével vizsgálja, hol alakulhatnak ki a legnagyobb tűzveszélyt jelentő területek.

A műholdak képesek kimutatni a növényzet nedvességtartalmát, így előre jelezhetik, hol halmozódott fel nagy mennyiségű száraz avar, fű vagy cserje, amely táplálhatja a tüzeket. Ezek az adatok azonban önmagukban nem elegendők. A kutatók munkáját az ausztrál őslakos közösségek tudása egészíti ki, amely generációkon át öröklődött.

Az őslakos szakemberek a növények színéből, illatából, a fák árnyékolásából, sőt még a talaj állapotából is következtetni tudnak arra, milyen állapotban van a táj. Ez a helyszíni ismeret segít értelmezni a műholdas adatokat, így pontosabb képet ad arról, hol alakulhat ki veszélyes tűz.

Megelőzés is

Az ősi tudás nemcsak a megfigyelésben, hanem a megelőzésben is kulcsszerepet játszik. Az ausztrál őslakosok évezredek óta alkalmazzák az úgynevezett kulturális égetést: kisebb, ellenőrzött tüzeket gyújtanak, amelyek csökkentik a felhalmozódó növényi tüzelőanyag mennyiségét. Ennek köszönhetően egy esetleges nagyobb bozóttűz kevésbé tud elterjedni. A kutatók szerint Európában ez a szemlélet kevésbé honosodott meg, pedig a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válhat.

A modern tűzoltásban szintén jelentős szerepet kapnak az ellenőrzött megelőző égetések, amelyeket főként a hűvösebb hónapokban hajtanak végre. Emellett Ausztráliában széles körben alkalmazzák az úgynevezett visszaégetést is, amikor a közeledő tűz előtt szándékosan égetnek le egy sávot, hogy megfosszák a lángokat az utánpótlástól. Ez a módszer ma már Kanadában és más országokban is egyre nagyobb figyelmet kap.

A technológia szintén alapjaiban változtatta meg a bozóttüzek elleni védekezést. A drónok percek alatt felmérik a tűz terjedését, segítik a parancsnokokat a döntések meghozatalában, felszerelést szállítanak a nehezen megközelíthető területekre, és a károk felmérésében is fontos szerepet játszanak.

Egyre rosszabb lesz

A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt Ausztráliában egyre hosszabbak a tűzszezonok, miközben a szélsőséges hőség és az aszály növeli a kockázatot. Ezért a hangsúly fokozatosan áttevődik a tűzoltásról a megelőzésre: minél korábban sikerül felismerni a veszélyt vagy észlelni a gyulladást, annál nagyobb az esély arra, hogy a tüzet még kialakulásának kezdetén megfékezzék.

A tapasztalatok nemzetközi szinten is egyre értékesebbek. Ausztrál tűzoltók rendszeresen segítenek Kanadában és az Egyesült Államokban, 2025-ben pedig Franciaország is első alkalommal kért támogatást az ország szakembereitől. A tűzvédelmi vezetők szerint a jövőben a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen lesz, hiszen a szélsőséges erdőtüzek már olyan régiókban is megjelennek, ahol korábban alig fordultak elő. Ausztrália példája azt mutatja, hogy a több ezer éves helyi tudás és a legmodernebb technológia együtt olyan eszközt jelenthet, amelyből a világ számos országa tanulhat.