Belföld
Török Gábor: Ha az ellenzék is jelölne államfőt, azzal arcot adhatna az ellenzékiségnek
Török Gábor politikai elemző szerint nem mindegy, milyen taktikát választ az ellenzék akkor, amikor Sulyok Tamás ellen megindul a megfosztási eljárás, szerinte aligha kétséges, hogy eljutunk ide. Ugyanakkor, erős fegyver lenne a kezében, ha élne a jelöléssel és maga is javasolna valakit Sulyok utódjaként.
„Aláírja-e Sulyok Tamás a saját felmentését? Ha nem írja alá, milyen értelmezéssel küldi el az alkotmánymódosítást az Alkotmánybíróságnak? Mit lép erre az Alkotmánybíróság? Mikor indítja el a Tisza a megfosztási eljárást? A házelnök milyen szerepet fog játszani ebben a folyamatban? S ha véget ér a folyamat: kit jelöl köztársasági elnöknek a Tisza?” – teszi fel sorra az aktuális kérdéseket friss bejegyzésében Török Gábor, kiemelve, ezekről már sok szó esett, arról azonban nem, hogy ha eljut idáig a történet – „márpedig nem sok kétségünk lehet, hogy a kétharmad előbb-utóbb eljuttatja ide”, jegyzi meg -, vajon a parlamenti ellenzék milyen taktikát választ.
A Fidesz-KDNP-Mi Hazánk bojkottálhatja az elnökválasztást, vagy megpróbálhatja legalább azt elérni, hogy saját jelöltet állítva alternatívát mutat. „Ha jelölnek valakit, arcot adhatnak az ellenzékiségnek, ahogy 1995-ben tette az akkori kétharmados MSZP-SZDSZ kormány jobboldali ellenzéke Mádl Ferenc első jelölésekor, ugyanakkor azzal, hogy részt vesznek az eljárásban, legitimálják is azt (beleértve – közvetve – Sulyok felmentését).
Ha bojkottálják a folyamatot, azzal kifejezhetik, hogy illegitimnek tartják az új államfőt, ugyanakkor elszalasztanak egy lehetőséget a tagadásnál erősebb alternatíva-állításra”
– írja Török. A helyzet ismerős: a 2010-2024 közötti ellenzék is szembesült már ezzel a problémával, és valójában egyszer sem tudott igazán jó választ adni. „Értsd: olyan választ, amelyből a későbbiekben profitálni tudott volna, akár kommunikációs értelemben, akár egy jelölt sikeres felépítésével.
Mint Török emlékeztet: 2010-ben Schmitt Pállal szemben a szocialisták a történész Balogh Andrást jelölték. 2012-ben Áder János neve már egyedül került a szavazólapra, s bár a DK szerette volna Iványi Gábort indítani, végül az MSZP, a DK és az LMP inkább bojkottálta a szavazást. 2017-ben Áderrel szemben Majtényi Lászlót indította az ellenzék, majd 2022-ben Novák Katalin ellenfele már Róna Péter lett. Majtényi 39, Róna 51 szavazatot kapott a parlamentben, politikai szerepük a későbbiekben nem volt. Végül 2024-ben Sulyok Tamás ismét ellenfél nélkül indulhatott, bár a Mi Hazánk Csath Magdolnát, a Párbeszéd Kaltenbach Jenőt, az LMP pedig Hack Pétert javasolta, egyikük mögött sem jöhetett össze a jelöléshez szükséges számú ajánlás a parlamentben.
„Miután a mostani államfőválasztás csak átmeneti időre, az új alkotmány elfogadásáig szól, és feltehetően még ebben a parlamenti ciklusban sor kerülhet az államfő közvetlen megválasztására,
egyáltalán nem mindegy, hogy mit kezdenek a mostani lehetőséggel a politika szereplői.
A korábbi ellenzéki módszer minden stratégiát nélkülözött és semmilyen építkezésre nem volt alkalmas, meglátjuk, a maiak mire mennek” – summáz a politológus.