Tíz év alatt tízszer váltott munkahelyet, hogy eljusson álmai állásáig

A 32 éves szakember ma a Wake Forest Egyetem hallgatói kapcsolatokért felelős igazgatóhelyetteseként dolgozik az észak-karolinai Winston-Salemben. Azt mondja, ez az a pozíció, amelyet hosszú ideje szeretett volna megszerezni.

Ehhez azonban közel tíz éven át tudatosan váltogatta az állásait. Egyik egyetemi munkakörből lépett a másikba, mert minden új pozíció lehetőséget adott arra, hogy olyan készségeket sajátítson el, amelyek később a szakmai előrelépését szolgálták.

Az elmúlt évtizedben összesen tíz különböző munkakört töltött be hat egyetemen. Pályafutása még hallgatóként kezdődött több részmunkaidős állással, majd három teljes munkaidős pozíció következett. Dolgozott irodavezetőként, felvételi tanácsadóként és hallgatói mentor szerepkörben is, mielőtt elérte jelenlegi beosztását.

Arról nem beszélt, mennyit keres most, ugyanakkor azt elmondta, hogy a gyakori munkahelyváltások nem jártak látványos fizetésemeléssel. Inkább a juttatásai javultak: több fizetett szabadságot kapott, és a munkáltatók egyre nagyobb mértékben járultak hozzá a nyugdíj-megtakarításához.

„Minden munkakör olyan készségekkel és új nézőpontokkal gazdagított, amelyek korábban hiányoztak. Ezek együtt készítettek fel arra a munkára, amelyet ma végzek” – fogalmazott.

A Z generáció egyre gyakrabban vált munkahelyet

Munkaerőpiaci szakértők szerint Harris-Nelson története egyre kevésbé számít kivételnek. A Z generáció – vagyis az 1997 és 2012 között születettek – körében egyre elterjedtebb az úgynevezett lily padding.

A kifejezés arra utal, hogy a fiatalok nem egyetlen cégnél próbálnak fokozatosan előrelépni, hanem tudatosan váltanak munkahelyet, hogy új tapasztalatokat szerezzenek, fejlesszék a készségeiket, növeljék az értéküket a munkaerőpiacon, és idővel magasabb pozíciókat, illetve jobb fizetést érjenek el.

A trendet számok is alátámasztják. A Randstad 2024-ben 11 250 munkavállaló részvételével készített nemzetközi felmérése szerint a Z generáció tagjai pályafutásuk első öt évében átlagosan mindössze 1,1 évet töltenek egy munkahelyen. Az Y generáció esetében ez az idő 1,8 év, az idősebb korosztályoknál pedig megközelíti a három évet.

A gyakoribb váltás a jelek szerint pénzügyileg is kifizetődhet. A brit Wealthify pénzügyi szolgáltató 2025-ös elemzése szerint azok, akik az előző tíz évben legalább négyszer váltottak munkahelyet, átlagosan évi 39 276 fontot kerestek, míg a ritkábban váltók átlagbére 30 088 font volt. Ez 31 százalékos különbséget jelent.

Nem a vállalati ranglétra érdekelte

Hasonló pályát járt be Adam Smiley Poswolsky is, aki ma San Franciscóban élő előadóként és szerzőként a munkahelyi kultúra fejlesztésével foglalkozik.

A 42 éves szakember szerint rá sosem illett az a hagyományos karriermodell, amelyben valaki egyetlen vállalatnál építi fel a pályáját. Inkább olyan munkát keresett, amelyet értelmesnek érzett, és amelyben folyamatosan fejlődhetett.

Ennek megfelelően dolgozott az állami szférában, nonprofit szervezeteknél, kreatív iparágakban és vállalati környezetben is. Tizenöt év alatt számos különböző munkát vállalt: volt projektvezető az amerikai Peace Corps önkéntesprogramjánál, angolt tanított a Harvard Egyetemen, helyszínkutatóként dolgozott a Warner Bros. számára, részt vett Barack Obama 2008-as elnökválasztási kampányában, előadásokat tartott fiatal vezetőknek, valamint egy kutatóintézet munkatársa is volt.

Szerinte minden munkahelyváltás tudatos döntés volt. „Mindig pontosan tudtam, hogy készen állok valami újra, de azt is, milyen készségeket viszek tovább az előző munkámból.”

Úgy látja, éppen ez a sokféle tapasztalat vezetett oda, hogy ma könyveket ír, és keresett előadóként dolgozik. Azt is megjegyezte, hogy idővel ismét elérte azt az évi 70 ezer dolláros jövedelmet, amelyet 28 évesen, a Peace Corpsnál keresett.

„Az állami szférában megszerzett tapasztalatok segítettek abban, hogy íróvá váljak. Az írásból könyv lett, a könyv pedig elvezetett a mostani előadói pályámhoz.”

A fiatalok gyorsabban akarnak fejlődni

Nicola Grant, a brit Hiscox biztosító HR-igazgatója szerint alapvetően átalakulóban van az emberek karrierről alkotott képe. Tapasztalatai szerint különösen a pályakezdők szeretnének rövid idő alatt minél többféle tapasztalatot szerezni, ahelyett hogy egyetlen szervezetnél építenék fel a karrierjüket. Inkább olyan készségportfóliót alakítanak ki, amely hosszú távon is versenyképes marad.

Grant szerint a fiatalabb munkavállalók ma már sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, ha úgy érzik, megtorpant a fejlődésük vagy beszűkültek a lehetőségeik.

„Megváltoztak az elvárások. Az emberek változatosságot, gyorsabb fejlődést és olyan készségeket keresnek, amelyek hosszú távon is értékesek maradnak. Ez alapvetően a fejlődés iránti igényről szól”

– mondta.

Hozzátette: ebből végső soron a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt profitálhatnak.

Lucy Kemp, a La Fosse informatikai vállalat stratégiai márka- és kommunikációs vezetője, valamint a munkavállalói élmény szakértője szerint a lily padding nem egyszerűen egy múló trend, hanem a munka világának jövője. Úgy látja, akik ezt a stratégiát követik, tudatosan építik a karrierjüket, hogy idővel magasabb pozíciókat és jobb fizetést érjenek el.

„A fiatalabb generációk megtapasztalták, hogy a lojalitás önmagában nem feltétlenül térül meg” – mondja Kemp. „Saját elképzeléseik szerint akarják alakítani a karrierjüket, olyan készségekre építve, amelyeket valóban értékesnek tartanak.”

Szerinte a siker fogalma is megváltozott az idősebb generációkhoz képest. „A munkához való viszonyuk teljesen más. Másként gondolkodnak arról is, mit jelent szakmailag sikeresnek lenni.”

Kemp arra is felhívja a figyelmet, hogy a világjárvány óta visszaszorult az a fajta informális tanulás, amely korábban természetes része volt az irodai munkának. A hibrid és távoli munkavégzés elterjedése, valamint a mesterséges intelligencia térnyerése miatt a kezdő feladatok egy részét már nem kollégáktól, hanem technológiától „veszik át” a dolgozók.

Éppen ezért egyre többen próbálnak olyan készségeket megszerezni, amelyek öt év múlva is értékesek lesznek a munkaerőpiacon. Ennek egyik módja lehet egy másik csapatba való átigazolás, egy új iparág kipróbálása vagy akár a munkahelyváltás.

„Az emberek egyszerűen szeretnének folyamatosan tanulni, és olyan munkát végezni, amelynek értelmét látják”

– fogalmazott.

Brittany Harris-Nelson szerint pontosan erről szól az ő karrierje is.

„A karrieremet nem végállomásnak, hanem folyamatos útnak tekintem. Mindig van mit tanulnom, és mindig van lehetőségem fejlődni.”