Két hatalmas melegedési folyamat alakul a Csendes-óceánon – és alapjaiban változtathatja meg az amerikai időjárást

Az északkeleti Csendes-óceánon hatalmas és tartós tengeri hőhullám alakult ki, amely már most komoly zavart okoz a tengeri ökoszisztémákban és az időjárási folyamatokban. „Olyan, mint egy hatalmas, élénkvörös szem a Csendes-óceánon” – mondja Andrew Leising, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kutató oceanográfusa. „Óriási, gyakorlatilag az egész óceánon végignyúlik.” A Csendes-óceán ezen tengeri hőhulláma 2025 májusában alakult ki, és Leising szerint a tengerfelszín hőmérséklete jelenleg 3–4 Celsius-fokkal (5,4–7,2 Fahrenheit-fokkal) magasabb az év ezen időszakában megszokottnál.

Mindehhez egy másik, hatalmas melegedési folyamat is társul: délebbre egy erősödő El Niño van kialakulóban. Az El Niño olyan éghajlati jelenség, amely világszerte emeli a hőmérsékletet, miközben tovább fokozza a Csendes-óceán felmelegedését is. Az előrejelzések szerint az El Niño ősszel tovább erősödhet, és a valaha tapasztalt legerősebbek közé kerülhet. A hatalmas tengeri hőhullám és az erős El Niño ilyen kombinációja rendkívül ritka. Hatása az Egyesült Államok több térségében és a Csendes-óceán élővilágában is érezhető lehet.

1. Kalifornia: gyakoribb vihardagályok és súlyosabb áradások

Kalifornia partvidékén már 2025 decembere óta tengeri hőhullám tapasztalható. A melegebb part menti vizek miatt az állam az ősszel és télen további vihardagályokra és áradásokra készülhet.  Patrick Barnard, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem Center for Coastal Climate Resilience kutatási igazgatója szerint a part menti vízszint már most 15 centiméterrel (5,9 hüvelykkel) magasabb a közepes tengerszintnél. Az El Niño idején ez tovább emelkedhet, és Barnard szerint legalább 15–30 centiméterrel (5,9–11,8 hüvelykkel) lehet magasabb a normálisnál.

„A közepes tengerszint minden 5–10 centiméteres emelkedése megduplázza az áradások gyakoriságát az Egyesült Államok nyugati partvidékének legtöbb part menti közösségében” – mondja Barnard. Szerinte, mivel a tengerszint várható emelkedése idén télen tetőzhet, történelmileg magas árvízkockázattal kell számolni. A melegebb óceánfelszín ráadásul több hőt és nedvességet juttat a légkörbe, ami hevesebb csapadékot eredményezhet – magyarázza Leising. Ennek következtében az elkövetkező hónapokban több úgynevezett atmoszférikus folyó, vagyis a légkörben nagy mennyiségű vízgőzt szállító, hosszú és keskeny légtömeg is kialakulhat. Ez Kaliforniában növelheti a heves szárazföldi áradások és a sárlavinák kockázatát is.

2. Az Egyesült Államok északnyugati része és Kanada: kevesebb hó, nagyobb aszálykockázat

Az Egyesült Államok északnyugati részén és Kanadában az El Niño és a tengeri hőhullám együttes hatása várhatóan csökkenti a havazást – mondja Larry O’Neill, az Oregon State University professzora és az Oregon Climate Service igazgatója. Hasonló helyzetre már volt példa. A korábbi hatalmas csendes-óceáni tengeri hőhullám, amelyet „The Blob” („A folt”) néven emlegettek, 2015-ben rekordalacsony hóborítottsághoz vezetett a Csendes-óceán északnyugati térségében.

O’Neill szerint a tengeri hőhullám módosíthatta a futóáramlás – vagyis a magasban húzódó erős légköri áramlás – pályáját, és északabbra terelhette a viharokat. Azok a viharok pedig, amelyek mégis elérték a térséget, a megszokottnál melegebbek voltak. Emiatt a magasabb területeken hó helyett is gyakrabban hullhatott eső. A kevesebb hó azért különösen aggasztó, mert a Csendes-óceán északnyugati részének több térségét már jelenleg is aszály sújtja. „Több télre is szükség lehet ahhoz, hogy helyreálljunk” – mondja O’Neill.

3. Az északnyugati térség és Kanada: erdőtüzek és magasabb hőmérséklet

A száraz körülmények és az átlagosnál erősebb felmelegedés az Egyesült Államok északnyugati részén – amelyet az El Niño tovább fokozhat – növelheti az erdőtüzek kockázatát. Különösen Észak-Kaliforniában, Oregon keleti részén, Idaho déli részén és Utahban lehet magasabb a tűzveszély idén ősszel. Az erdőtüzek várhatóan emberek millióinak levegőminőségét ronthatják, és milliárd dolláros gazdasági károkat is okozhatnak.

Kaliforniában közben a melegebb part menti vizek már tavasszal és nyáron is melegebb, párásabb körülményeket eredményeztek az állam nagy részén – állítja Leising. A szárazföld belsejében is valamivel magasabb lehet a hőmérséklet tengeri hőhullám idején. Nick Bond, a Washingtoni Egyetem klimatológusa szerint ennek egyik oka, hogy az óceán felől érkező szelek valamivel több hőt szállítanak magukkal, mielőtt eltávolodnak a partvidéktől.

4. Kevesebb atlanti hurrikán, erősebb csendes-óceáni viharok

Az Atlanti-óceán térségében az El Niño általában visszafogja a hurrikánok kialakulását, mivel kedvezőtlenebbé teszi a zivatarok hurrikánná fejlődését. A Csendes-óceán keleti részén azonban éppen ellenkező lehet a hatás: a melegebb óceánvíz több energiát biztosít a trópusi viharok számára, így erősebb viharokra lehet számítani, ami Mexikó számára különösen nagyobb kockázatot jelenthet.

Van azonban egy érdekes visszacsatolás is: ezek a trópusi viharok ősszel hozzájárulhatnak a tengeri hőhullámok gyengüléséhez. A viharos szelek által fokozott párolgás, valamint a hidegebb levegő ugyanis hűtheti a tengerfelszínt. O’Neill egy 2020-ban publikált tanulmánya szerint az erős viharok néhány nap alatt teljesen felszámolhatták az északkeleti Csendes-óceán tengeri hőhullámait a 2013 és 2016 közötti időszakban.

5. Súlyos következmények a Csendes-óceán tengeri élővilágára

A Kalifornia partjainál kialakult tengeri hőhullám már most komoly terhelést jelent a tengeri élővilág számára. „Alapvetően megfőzi az állatokat a part mentén” – fogalmaz Leising. Tengeri hőhullám idején ritkábban jutnak fel a tápanyagok az óceán felszínére, miközben a víz oxigéntartalma is alacsonyabb lehet – mondja O’Neill. Emiatt számos halfaj és kagylóféle nem jut elegendő oxigénhez, ezért elpusztulhat, vagy távolabb húzódhat a partoktól.

Ennek a halászat is megérezheti a hatását, mivel az egész ökoszisztéma termelékenysége csökkenhet. A jelenlegi tengeri hőhullámot méretben csak egy korábbi esemény múlta felül. Nick Bond szerint az úgynevezett The Blob, amely 2013 és 2016 között tartott, „nagyon jelentős változásokat” idézett elő a tengeri ökoszisztémában.

A hőhullám Észak-Amerika és Ázsia között mintegy 1000 mérföldön, azaz 1609 kilométeren húzódott. „A melegvízi fajok a hidegebb vizet kedvelő fajok rovására gyarapodtak” – mondja Bond. Ez kedvezőtlenül hatott többek között a fiatal lazacokra, a tengeri emlősökre és egyes tengeri madárfajokra.

A mostani helyzet egyik legnagyobb problémája éppen a tengeri hőhullám tartóssága lehet – mondja Leising. A tengeri állatok ugyanis hosszú időn keresztül, nagy kiterjedésű területen vannak kitéve a szokatlanul meleg víznek, és ezt követően közvetlenül az El Niño szintén meleg vizeivel találkozhatnak.

Egyes fajok – például a sziklahalak és a tintahalak – akár profitálhatnak is a melegebb vízből. Összességében azonban várhatóan több lesz a vesztes faj, mint a nyertes, mivel az egész ökoszisztéma termelékenysége visszaeshet. „Kevesebb táplálék lesz odakint mindenki számára” – mondja Leising.

Miért ennyire meleg az óceán?

Az elmúlt hét év mindegyikében kialakultak jelentős tengeri hőhullámok, és ezek közül hat az 1982-ben kezdődött mérések történetének legnagyobbjai közé tartozott a Csendes-óceán keleti részén. O’Neill szerint a tengeri hőhullámok gyakoribbá válása közvetlenül összefügg az éghajlatváltozással. „A tengeri hőhullámok mostanában gyakrabban fordulnak elő, mert az óceán az elmúlt 40 évben megállás nélkül melegedett” – mondja. Bond szerint az északkeleti Csendes-óceánban kialakuló tengeri hőhullám „lassan az éghajlati rendszer többé-kevésbé állandó jellemzőjévé válik”.

Leising szerint a feljegyzett történelem során mindössze másodszor fordul elő, hogy ekkora tengeri hőhullám egy El Niñóval egy időben jelentkezik. A két jelenség közötti kapcsolatot azonban a kutatók még nem értik teljesen. A tudósok továbbra is vizsgálják, hogy az éghajlatváltozás pontosan milyen hatással van az El Niñóra. Abban ugyanakkor egyetértenek, hogy a globális felmelegedés miatt az ilyen események gyakorisága ebben az évszázadban várhatóan növekedhet.

A brit Met Office előrejelzése szerint a tengerfelszín hőmérsékletének az átlaghoz viszonyított eltérése 2026 későbbi részében meghaladhatja a 3 Celsius-fokot (5,4 Fahrenheit-fokot), amikor az El Niño eléri csúcspontját. Az El Niño események jellemzően 9–12 hónapig tartanak, a jelenlegi esemény pedig várhatóan tavasszal gyengül le. A tengeri hőhullámok fennmaradásának időtartamát ugyanakkor egyelőre nem lehet pontosan megmondani.

„Mindenképpen van bennük valamiféle tartósság. A Blobnak is voltak hosszú lábai” – fogalmaz Bond. Egy dolog azonban biztos: amíg a Csendes-óceán vizei rendkívül melegek maradnak, annak hatásait az időjárás és a tengeri élővilág egyaránt meg fogja érezni.