Németország szerint Oroszország áll a lipcsei repülőtér elleni dróntámadás mögött

Augusztus 4-én egy robbanószerkezettel felszerelt drónt találtak a kelet-németországi Leipzig/Halle repülőtéren, ukrán teherszállító repülőgépek közelében. A szerkezet nem robbant fel, feltehetően azért, mert a detonátor meghibásodott. A nyomozók emellett azt feltételezik, hogy egy második drón összeütközött egy közeli teherszállító repülőgéppel. Tíz nappal később egy harmadik drónt is találtak a repülőtér közelében.

Alexander Dobrindt német belügyminiszter kijelentette, hogy a lipcsei támadás az „Oroszország által Európában jól ismert hibrid műveletek mintáját” követi. Szerinte Németországnak arra is fel kell készülnie, hogy ismét célponttá válhat.

Dobrindt közölte: a támadás során használt eszközök vizsgálata, valamint a hírszerzési információk egyértelműen orosz részvételre utalnak.

Moszkva tagadja a vádakat

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azzal vádolta meg Németországot, hogy a német hatóságok bizonyítékokat helyeztek el annak érdekében, hogy Moszkvát tegyék felelőssé a lipcsei dróntámadási kísérletért. Az orosz elnök azonban nem szolgált bizonyítékkal állítása alátámasztására.

A berlini orosz nagykövetség „abszurdnak” nevezte azt az állítást, hogy Oroszország állt volna a támadás mögött. Biztonsági szakértők már korábban is felvetették az orosz felelősség lehetőségét, Moszkva azonban következetesen visszautasította az erre vonatkozó vádakat.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Moszkva „tükörszerű” válaszlépéseket tesz majd a német intézkedésekre. Az orosz nagykövetség szerint Berlin lépései „példátlan eszkalációt” jelentenek az orosz–német kapcsolatokban.

Zaharova a Német Sajtóügynökségnek azt mondta: „Berlin a terrorizmust támogatja”, utalva Németország Ukrajnának nyújtott katonai és gazdasági támogatására.

Bezárhatják az orosz konzulátust Bonnban

Johann Wadephul német külügyminiszter, aki a berlini sajtótájékoztatón Dobrindt mellett állt, bejelentette, hogy kezdeményezi a bonni orosz konzulátus bezárását. Emellett felmondják a berlini Orosz Ház működésére vonatkozó szerződést is.

Az Orosz Házat számos megfigyelő azzal vádolta, hogy az orosz hírszerzési tevékenység és propaganda terjesztésének egyik eszköze.

Wadephul további intézkedéseket is bejelentett. Szigorítják az orosz állampolgárok beutazásának ellenőrzését, és Németország fokozni kívánja a nyomást az úgynevezett orosz árnyékflottára is. Ezek főként régebbi tartályhajók, amelyek segítségével Oroszország a 2022-es ukrajnai inváziót követően megpróbálja megkerülni a nyugati szankciókat.

A német külügyminiszter azt is közölte, hogy berendelte Oroszország németországi nagykövetét, Szergej Nyecsayevet. A nagykövetet nem sokkal a bejelentés után a német külügyminisztérium épületénél látták.

Korábban olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint a moszkvai Goethe Intézet működését is le kellene állítani, ha Németország bezáratná az Orosz Házat.

A NATO és az EU is kiáll Németország mellett

A lipcsei repülőtér stratégiai jelentőségű: a kelet-németországi létesítményt a német hadsereg és a NATO szövetségesei katonai eszközök szállítására is használják. Emellett itt működik az ukrán Antonov Airlines egyik fontos bázisa, amely Ukrajna légi áruszállításának jelentős részét végzi.

Mark Rutte, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a szövetség „teljes szolidaritásáról” biztosítja Németországot. „A bizonyítékok egyértelműek. Üdvözlöm a Németország által válaszul bejelentett intézkedéseket” – írta az X közösségi oldalon.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén támogatásáról biztosította Berlint. Mint írta, az Európai Unió egységesen lép fel az orosz agresszióval szemben, és elrettenti mindazokat, akik veszélyeztetni próbálják Európa szabadságát és biztonságát. Hozzátette: az EU további szankciókat készít elő Oroszországgal szemben.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Oroszország „az egész régióban fokozza a feszültséget”. A lengyel ügyészség közben azt vizsgálja, hogy külföldi hírszerző szolgálatoknak lehetett-e szerepük egy drónalkatrészeket gyártó üzem hétfői kigyulladásában.

Andy Burnham brit miniszterelnök pedig úgy fogalmazott: Oroszország azon próbálkozásai, amelyekkel alá akarja ásni a Nyugat egységét és Ukrajna támogatására irányuló elszántságát, „hiábavalók és kudarcra vannak ítélve”.

Egyre több drón jelenik meg stratégiai helyszínek közelében

Németország egyike annak a több NATO-tagállamnak, amelyek az elmúlt évben drónészlelésekről számoltak be repülőterek, katonai létesítmények és ipari objektumok közelében.

Berlin mindeddig óvatosan nyilatkozott arról, hogy ki állhatott a lipcsei incidens mögött. A német kormány korábban csupán annyit közölt, hogy „külföldi hatalmak” is érintettek lehetnek.

Amerikai sajtóértesülések szerint ugyanakkor már korábban is voltak olyan amerikai tisztviselők, akik Oroszországhoz kötötték az esetet. A német kormány arra figyelmeztetett, hogy az országot „nap mint nap” hibrid hadviselés keretében érik támadások. Friedrich Merz kancellár pedig a múlt héten azt mondta: azoknak, akik ellenséges cselekményeket hajtanak végre Németország ellen, „meg kell fizetniük az árát”.

A kormány ennek részeként bővíteni akarja a német hírszerző szolgálatok jogköreit is. Ezeket az intézményeket régóta azzal bírálják, hogy viszonylag korlátozott eszközökkel rendelkeznek a fenyegetések elhárítására.

Merz kormánya politikailag érzékeny helyzetben van

Németország Ukrajna egyik legfontosabb európai támogatója, Friedrich Merz pedig határozottan kiáll Kijev mellett.

A kormány Oroszországgal szembeni mostani intézkedéseit azonban a Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik parlamenti képviselője is elégtelennek tartja. Roderich Kiesewetter szerint a megtett lépések „messze elmaradnak attól, amire szükség van”, Moszkva pedig „csak nevet”, amikor az orosz nagykövetet berendelik a külügyminisztériumba.

„Egy magát vezető nemzetnek valló országtól bátorságot és elszántságot várok, nem önelrettentést és engedékenységet” – mondta Kiesewetter. A lipcsei repülőtér stratégiai szerepe miatt nem nehéz elképzelni, miért kerülhettek az orosz érdeklődés középpontjába az Ukrajnába tartó teherszállító repülőgépek.

Az ügy azonban különösen érzékeny időszakban érinti Merz kormányát. A keleti Szász-Anhalt tartományban tartandó fontos választás ugyanis akár azt is eredményezheti, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) először kerülhet hatalomra tartományi szinten.

Az AfD jelenleg Németország legnagyobb ellenzéki pártja. A párt leállítaná az Ukrajnának nyújtott támogatást, és helyreállítaná a kapcsolatokat Oroszországgal.

Újabb robbanószerkezeteket találtak Brandenburgban

Egy másik ügyben a német rendőrség kedden arról számolt be, hogy rögtönzött robbanó- és gyújtószerkezeteket találtak egy kelet-németországi, brandenburgi elektromos alállomáson.

Az incidens következtében megrongálódott egy villamosvezeték, ami átmeneti áramszünetet okozott. Egyelőre nem tudni, ki helyezte el a szerkezeteket.

A brandenburgi eset és a lipcsei repülőtér elleni dróntámadási kísérlet között egyelőre nincs bizonyított kapcsolat.