A munka évente 840 ezer halálesetet okoz, főként a stressz miatt

Évente több mint 840 ezer ember hal meg a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatok miatt – áll az ENSZ szakosított szervezetének, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) frissen közzétett jelentésében. A szervezet szerint a hosszú munkaidő, a munkahelyi bizonytalanság, a zaklatás, a megfélemlítés és más munkahelyi stresszforrások súlyos egészségügyi következményekkel járnak.

A jelentés szerint ezek a kockázatok elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális zavarok – köztük az öngyilkosság – kialakulásával hozhatók összefüggésbe.

„A pszichoszociális kockázatok a modern munkavilágban a munkahelyi biztonság és egészségvédelem egyik legjelentősebb kihívásává válnak” – idézi a jelentés Manal Azzi, az ILO munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi politikáért felelős csoportvezetőjét. Hozzátette: a munkakörnyezet javítása nemcsak a dolgozók testi és mentális egészsége miatt fontos, hanem a termelékenység, a szervezeti teljesítmény és a gazdasági fejlődés szempontjából is.

A jelentés szerint a munka alapvetően meghatározza az emberek identitását, társas kapcsolatait és anyagi biztonságát, ugyanakkor a munkaszervezés minősége dönti el, hogy a munkavégzés támogatja vagy éppen veszélyezteti az egészséget. A túlzott elvárások, a bizonytalan feladatkörök és a munkahelyi igazságtalanság érzése jelentős pszichés terhet jelenthet.

Az egészségre nehezedő súlyos teher

Az ILO becslése szerint a munkával összefüggő pszichoszociális ártalmak évente csaknem 45 millió elvesztett, egészségben eltöltött életévet (DALY) eredményeznek. A szív- és érrendszeri betegségek és a mentális zavarok együttes gazdasági hatása a világ éves GDP-jének 1,37 százalékát teszi ki.

Európában a szervezet számításai szerint évente 112 333 haláleset, közel hatmillió elvesztett egészséges életév, valamint 1,43 százalékos GDP-kiesés köthető ezekhez a kockázatokhoz.

A halálesetek többségéért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek, ugyanakkor az elvesztett egészséges életévek nagyobb részét a mentális zavarok okozzák.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a depresszió és a szorongás évente mintegy 12 milliárd kiesett munkanapot eredményez világszerte.

A leggyakoribb mentális problémák közé tartozik a depresszió, a szorongásos zavarok, a kiégés, az alvászavarok és a krónikus fáradtság. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a mentális nehézségek gyakran a testi egészséget is rontják, mivel a stressz kezelésére sokan egészségtelen megküzdési stratégiákat választanak.

A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a túlevés vagy a mozgásszegény életmód növeli az elhízás, a magas vérnyomás és más krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.

A szerzők szerint az egészségtelen életmód és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kölcsönösen erősítik egymás hatását, ami hosszú távon tovább súlyosbítja az egészségkárosodást.

Melyek a munkahelyi ártalmak fő okai?

A jelentés a legfontosabb kockázati tényezők között említi a hosszú munkaidőt, a zaklatást és megfélemlítést, a tartós munkahelyi feszültséget, az erőfeszítés és az elismerés közötti egyensúly felborulását, a munkahelyi bizonytalanságot, valamint a munkahelyi erőszak különböző formáit.

A szerzők kiemelik, hogy a hosszú munkaidő továbbra is az egyik legjelentősebb kockázati tényező. Az ILO becslése szerint világszerte a munkavállalók 35 százaléka heti 48 óránál többet dolgozik.

A WHO kutatásai alapján azoknál, akik heti 55 órát vagy annál többet dolgoznak, a heti 35–40 órát dolgozókhoz képest mintegy 35 százalékkal nagyobb a stroke, valamint 17 százalékkal magasabb az iszkémiás szívbetegség miatti halálozás kockázata.

A jelentés külön kitér a munkahelyi zaklatásra és erőszakra is. Az ILO szerint világszerte a munkavállalók 23 százaléka tapasztalt már valamilyen munkahelyi erőszakot vagy zaklatást, ezek közül a pszichológiai erőszak a leggyakoribb, 18 százalékos előfordulással.

Mit lehet tenni

A jelentés szerint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a távmunka és az új foglalkoztatási formák alapjaiban alakítják át a pszichoszociális munkakörnyezetet, ezért a munkáltatóknak rendszeresen fel kell mérniük a kockázatokat, és megelőző intézkedéseket kell bevezetniük.

Az ILO szerint ezeknek ki kell terjedniük a munkaszervezésre, a munkaterhelés kezelésére, a feladatkörök egyértelmű meghatározására, a megfelelő létszám biztosítására és a munkaidő szabályozására.

Amennyiben a megelőző intézkedések nem elegendők, a szervezet gyors, megbélyegzésmentes támogatást javasol. Ide tartozik a mentális egészséget támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az átmeneti munkakör- vagy munkarend-módosítás, a foglalkozás-egészségügyi segítség, valamint a munkába való visszatérést biztosító átlátható és tisztességes eljárások.