Európában milliárdok hevernek parlagon: a megtakarítók többsége lemaradhat a vagyonépítésről

Tanguy van der Werve, az EFAMA vezérigazgatója az Euronewsnak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy az európaiak befektetési hajlandósága jelentősen elmarad az Egyesült Államokétól.

Az Eurobarometer adatai szerint az uniós háztartásoknak mindössze 26 százaléka rendelkezett valaha befektetési termékkel – például befektetési alappal, részvénnyel vagy kötvénnyel. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az elmúlt három évtizedben a háztartások több mint fele tartott tőzsdei befektetéseket a Gallup felmérései szerint.

A különbség nem csupán statisztikai érdekesség. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) adatai alapján egy átlagos, jól diverzifikált befektetési alapportfólió 2014 és 2023 között több mint 50 százalékos hozamot ért el, ami jelentősen meghaladta az infláció mértékét. Az EFAMA szerint ez azt jelenti, hogy az európai megtakarítók jelentős része érdemi vagyonnövekedéstől eshetett el.

Miért marad a pénz a bankszámlán?

Van der Werve szerint a jelenség mögött egyszerre húzódnak meg gazdasági, társadalmi és kulturális okok.

Számos országban hiányoznak azok az adókedvezmények, amelyek ösztönöznék a lakossági befektetéseket, miközben a pénzügyi ismeretek szintje is alacsony. Emellett sok európai generáció úgy nőtt fel, hogy természetesnek tekintette: az állami nyugdíjrendszer elegendő biztonságot nyújt majd időskorára.

Ez a szemlélet azonban egyre kevésbé állja meg a helyét.

„Sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy az állam teljes mértékben gondoskodik majd róluk nyugdíjas éveikben. Ez hamis biztonságérzetet ad, és nem ösztönzi az embereket arra, hogy saját kezükbe vegyék pénzügyi jövőjüket” – fogalmazott az EFAMA vezetője.

A szakember szerint ezt tovább erősíti, hogy több uniós országban a munkahelyi és a magánnyugdíjrendszerek is kevésbé fejlettek, mint más fejlett gazdaságokban.

Nem a kockázat, inkább a tétlenség a probléma

Van der Werve szerint sokan nem tudatos döntésként választják a bankbetétet, hanem egyszerűen félnek hibázni.

Az emberek attól tartanak, hogy egy rossz befektetési döntéssel elveszíthetik a nehezen megkeresett pénzüket, ezért inkább nem lépnek. A bankszámlán tartott megtakarítás biztonságosnak tűnik, még akkor is, ha hosszabb távon az infláció fokozatosan csökkenti annak értékét.

A vezérigazgató szerint sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy a befektetés elmaradásának is van költsége. A hosszú távon fenntartott, megfelelően diverzifikált portfóliók történelmileg képesek voltak ellensúlyozni az infláció hatását, miközben kihasználják a kamatos kamat előnyeit.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa számos országában továbbra is tabunak számít a pénzügyekről beszélni, még családon belül is. Ez megnehezíti a pénzügyi tudatosság kialakulását, különösen a fiatalabb generációk körében.

Az ETF-ek új befektetőket hoznak a piacra

Az elmúlt években ugyanakkor már láthatók olyan változások, amelyek növelhetik a lakossági befektetések arányát.

Van der Werve szerint az egyik legfontosabb trend az alacsony költségű tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) és a diverzifikált indexkövető alapok gyors térnyerése. Ezek a digitális brókerplatformok elterjedésével együtt jelentősen egyszerűbbé és olcsóbbá tették a befektetést.

A közösségi média ugyanakkor kettős szerepet játszik. Egyrészt sok fiatal számára ez jelenti az első találkozást a befektetések világával, másrészt könnyen a nagyobb kockázatú eszközök – például a kriptovaluták – felé terelheti őket.

Ezért az EFAMA szerint a pénzügyi oktatás szerepe minden korábbinál fontosabbá vált.

A legjobb befektetés a tudás

Az EFAMA vezetője szerint a hosszú távú megoldás nem elsősorban új pénzügyi termékek bevezetése, hanem a pénzügyi kultúra fejlesztése.

A pénzügyi nevelésnek már otthon, a családban el kellene kezdődnie, és az iskolai oktatásnak is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogyan működnek a befektetések, milyen kockázatokkal járnak, és hogyan lehet ezeket megfelelő diverzifikációval kezelni.

„A legjobb befektetés, amit valaki tehet, a saját pénzügyi ismereteinek fejlesztése” – fogalmazott Van der Werve.

Szerinte a jobb pénzügyi tudatosság nemcsak a befektetésekkel kapcsolatos félelmeket csökkentené, hanem azt a tévhitet is eloszlatná, hogy a befektetés kizárólag a tehetősek számára elérhető lehetőség. Az is fontos lenne, hogy a befektetési folyamat egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon, mert jelenlegi bonyolultsága sokakat már az első lépéseknél eltántorít.