Már minden negyedik európai munkahelyen algoritmusok döntenek a dolgozókról

Egy, az Európai Bizottság számára készült tanulmány szerint Európában már minden negyedik munkahelyen alkalmaznak algoritmusokat vagy mesterséges intelligenciát olyan döntések meghozatalára, amelyeket korábban vezetők hoztak meg. A szakértők szerint ez a tendencia a következő évtizedben tovább gyorsulhat, miközben a munkavállalói érdekképviseletek és a jogalkotás egyaránt nehezen tart lépést a változásokkal.

A litván Visionary Analytics kutatóintézet jelentése szerint az algoritmusokat ma már nemcsak a toborzásban használják, hanem a munkabeosztások elkészítésében, a feladatok kiosztásában, a teljesítmény értékelésében és a munkavállalók megfigyelésében is. Az ilyen rendszerek különösen elterjedtek a platformgazdaságban működő vállalatoknál – például az Uberhez vagy a Lyfthez hasonló szolgáltatóknál –, de mára a hagyományos munkahelyeken is egyre gyakrabban jelennek meg.

Jó példa erre a francia logisztikai szektor, ahol mesterséges intelligenciával működő útvonaltervező rendszerek segítik a sofőrök munkáját. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös jelentése szerint ezek az eszközök valós időben optimalizálják az útvonalakat és a kiszállításokat, ugyanakkor lehetővé teszik a dolgozók folyamatos nyomon követését is.

Egyre több döntést bíznak algoritmusokra

Az úgynevezett algoritmikus menedzsment ma már a munkaviszony számos fontos elemét befolyásolhatja. A rendszerek dönthetnek a munkaidőről, a műszakbeosztásról, a bérezés egyes elemeiről vagy akár a teljesítményértékelésről is.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szerint különösen aggasztó, hogy a munkavállalók sok esetben nem is tudják, milyen algoritmusok értékelik őket, illetve milyen adatok alapján születnek a róluk hozott döntések.

Tea Jarc, az ETUC konföderációs titkára szerint előfordul, hogy a rendszerek olyan személyes adatokat is gyűjtenek, amelyekre nincs szükségük, például mentális egészséggel kapcsolatos információkat. Emellett egyes platformok akkor is követik a dolgozók mozgását, amikor már kijelentkeztek a rendszerből.

A szakszervezetek azt is kifogásolják, hogy számos munkáltató előzetes tájékoztatás nélkül vezet be új algoritmusokat vagy teljesítménymutatókat, így sem a munkavállalók, sem az érdekképviseletek nem tudják ellenőrizni, milyen szempontok alapján értékelik a dolgozókat.

„Ideje, hogy ezek a vállalatok megértsék: nem bújhatnak az algoritmusok mögé, amikor vezetői döntéseket hoznak” – fogalmazott Jarc.

A szakszervezeteknek sincs meg a szükséges szakértelmük

Az ETUC szerint az algoritmikus menedzsment olyan új terület, amelyre a legtöbb európai szakszervezet nincs felkészülve. „Ez egy teljesen új és rendkívül összetett téma. Sok szakszervezet egyszerűen nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel vagy kapacitással” – mondta Jarc.

Az Uni Europa adatai szerint eddig mindössze 23 olyan kollektív megállapodás született Európában, amely kifejezetten foglalkozik az algoritmikus menedzsmenttel. A legsikeresebb példák Spanyolországból és Dániából érkeztek: a spanyol CCOO és UGT szakszervezetek, valamint a dán 3F érdekképviselet külső szakértők bevonásával tudott olyan megállapodásokat kialkudni, amelyek szabályozzák az algoritmusok alkalmazását. Ehhez azonban jelentős pénzügyi forrásokra volt szükség.

Az ETUC szerint a legtöbb európai szakszervezet nem engedheti meg magának algoritmusszakértők alkalmazását, ezért azt javasolják, hogy uniós szinten osszák meg egymással ezeket a szakembereket, különösen a kisebb érdekképviseletek támogatása érdekében.

A jogszabályok nem tartanak lépést

Az Európai Bizottság szerint az uniós munkajogi szabályok már most is érintenek több, algoritmikus menedzsmenttel összefüggő kérdést – például az átláthatóságot vagy a munkakörülmények kiszámíthatóságát –, ugyanakkor továbbra is számos szabályozási hiányosság maradt. Ilyen például a munkaidő és a pihenőidő egyértelmű elválasztása, illetve a munkavállalók megfigyelésének korlátozása.

Alessio Bertolini, az Oxford Internet Institute kutatója szerint az algoritmikus menedzsment ugyan nem új jelenség – bizonyos formában már az 1990-es évek óta jelen van –, azonban a mesterséges intelligencia fejlődése új lendületet adott az elterjedésének. A kutató szerint a következő években még kifinomultabb rendszerek jelennek meg, amelyek sokkal szélesebb körben befolyásolják majd a munkahelyi döntéseket.

Jó kezdet, de kevés

Az Európai Unió 2024-ben elfogadta a platformmunkásokra vonatkozó irányelvet, amely kimondja, hogy munkavállalót nem lehet kizárólag algoritmus vagy automatizált döntéshozó rendszer döntése alapján elbocsátani. Az irányelv emellett biztosítja az emberi felülvizsgálathoz való jogot, valamint előírja, hogy a vállalatok tájékoztassák dolgozóikat az algoritmusokat érintő jelentősebb változtatásokról.

Jarc és Bertolini szerint ugyanakkor ez a szabályozás már elfogadásakor is szűk körre terjedt ki, mivel kizárólag a platformgazdaságban dolgozókra vonatkozik. Eközben az algoritmusok már számos hagyományos ágazatban is meghatározó szerepet töltenek be. A szakértők ezért azt szeretnék, ha az Európai Unió külön irányelvben szabályozná a munkahelyi mesterséges intelligencia alkalmazását, vagy legalább kiterjesztené a jelenlegi platformmunkás-irányelv hatályát minden munkavállalóra. Az ETUC szerint egy ilyen szabályozásnak garantálnia kellene, hogy a dolgozók megismerhessék az algoritmusok által róluk hozott döntéseket, azok indokait, és emberi felülvizsgálatot kérhessenek. „A jogalkotók lemaradtak. A technológia már most is meghatározza több millió európai munkavállaló mindennapjait, miközben a szabályozás nem tart lépést vele” – fogalmazott Tea Jarc.

Bár az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az uniós mesterségesintelligencia-rendelet (AI Act) már biztosít bizonyos jogokat – például lehetővé teszi, hogy az emberek megtudják, milyen adatokat tárolnak róluk a vállalatok –, a szakszervezetek szerint ezek önmagukban nem nyújtanak elegendő védelmet a munkahelyi algoritmikus döntéshozatal térnyerésével szemben.