Nagy-Britannia bemutatta Ukrajna tapasztalatai alapján átalakított haderőfejlesztési tervét

Nagy-Britannia az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb haderőreformját jelentette be, amelynek kialakításában meghatározó szerepet játszottak az ukrajnai háború tapasztalatai.

A Védelmi Beruházási Tervet (Defence Investment Plan – DIP), amelyet kedden tesznek közzé, Keir Starmer miniszterelnök egyik utolsó jelentős intézkedéseként ismertetik. A dokumentum szerint az Egyesült Királyság az ukrán hadviselés bevált módszereit kívánja átvenni: a hangsúlyt az olcsó fegyverrendszerekre, a nagy értékű célpontok hatékony megsemmisítésére, valamint az olyan innovációs ciklusokra helyezik, amelyek nem években, hanem hetekben mérhetők – közölte hétfőn a brit védelmi minisztérium.

A terv jól mutatja, miként kívánja a kormány megvalósítani a tavalyi Stratégiai Védelmi Felülvizsgálat célkitűzéseit. A jelentés arra figyelmeztetett, hogy „az államok közötti fegyveres konfliktus visszatért Európába”. A reform egy olyan időszakban született, amikor a védelmi költségvetést komoly pénzügyi nyomás érte, amelynek következtében John Healey korábbi védelmi miniszter a hónap elején váratlanul távozott tisztségéből.

Évtizedeken át a brit haderő erejének alapját a tengeri fölény jelentette. A haditengerészet gerincét a nagy méretű és rendkívül költséges hadihajók – köztük a repülőgép-hordozók és a nukleáris rakéták indítására képes tengeralattjárók – alkották, amelyek békében és háborúban egyaránt meghatározták Nagy-Britannia katonai képességeit.

Oroszország ukrajnai inváziója azonban alapjaiban írta át az európai védelemről alkotott elképzeléseket. A háború rávilágított a drága fegyverrendszerek sérülékenységére, megmutatta az olcsó drónok és lőszerek tömeges alkalmazásának jelentőségét, valamint felgyorsította az autonóm rendszerek, a mesterséges intelligenciával támogatott célkijelölés és a gyors harctéri innováció térnyerését.

Karcsúbb, ütőképesebb haderő

A beruházási terv egyik legfeltűnőbb eleme, hogy a kormány nem biztosít új forrásokat a legfeljebb nyolc Type 83-as irányított rakétás romboló, illetve a Type 32-es fregattok fejlesztésére. Ezek a projektek korábban kulcsszerepet játszottak volna a Brit Királyi Haditengerészet létszámának és ütőképességének növelésében a 2030-as években.

Helyettük az Egyesült Királyság legalább hat új Common Combat Vessel hadihajó építésébe kezd. Ezek a személyzet nélküli rendszerek irányítóhajóiként működnek majd, és olyan eszközöket koordinálnak, mint a Type 93-as autonóm tengeralattjáró-elhárító víz alatti járművek, a Type 91-es pilóta nélküli rakétaplatformok, valamint a Type 92-es és Type 94-es légi, illetve tengeri felderítő drónrendszerek.

A döntés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Ukrajna – önálló haditengerészet hiányában – tengeri és légi drónok, valamint rakéták összehangolt alkalmazásával súlyos vereséget mért az orosz Fekete-tengeri Flottára.

A pilóta nélküli rendszerekre való átállás a Brit Királyi Légierőt is érinti. A tisztviselők hétfő este bejelentették egy országos Collaborative Combat Air program elindítását, amely autonóm harci repülőgépeket fejleszt majd a személyzettel repülő vadászgépek támogatására. A kezdeményezés illeszkedik a brit–olasz–japán Global Combat Air Programme-hoz, amelynek célja egy hatodik generációs vadászgép kifejlesztése.

Tim Willasey-Wilsey, a RUSI védelmi kutatóintézet vezető munkatársa szerint Nagy-Britanniának ugyan továbbra is fenn kell tartania erős haditengerészetét globális kereskedelmi hatalomként, de a hangsúlyt át kell helyeznie a nagyszabású, költséges fejlesztésekről egy „jóval karcsúbb és ütőképesebb” haderő kialakítására.

Minden eddiginél nagyobb hangsúly a drónokon

A hosszú késéssel elkészült beruházási terv közzététele ugyan teljesíti a szövetségesek és a brit hadiipar egyik legfontosabb elvárását, megvalósítása azonban már Andy Burnham feladata lesz, aki várhatóan még a nyár folyamán átveszi a miniszterelnöki tisztséget.

A terv alapján az Egyesült Királyság közelebb kerül a NATO új célkitűzéséhez, amely szerint 2035-re a GDP 3,5 százalékát kellene védelemre fordítani. A brit védelmi kiadások ugyanakkor továbbra is elmaradnak több szövetséges – például Németország, Franciaország és Lengyelország – ütemétől, és a kormány egyelőre nem mutatott be világos finanszírozási tervet a cél elérésére.

A Financial Times értesülése szerint az új beruházási terv mintegy 15 milliárd fonttal növeli a jelenlegi parlamenti ciklusra tervezett, összesen 270 milliárd fontos védelmi költségvetést.

Ennek részeként a kormány 5 milliárd fontot fordít a drónképességek átfogó fejlesztésére. A védelmi minisztérium példaként arra hivatkozott, hogy Ukrajna havonta mintegy 200 ezer drónt vet be – ezt a modellt kívánja Nagy-Britannia is követni.

„A hadszíntereken alkalmazott technológia villámgyors ütemben változik. Az ukrajnai háború egyértelmű tanulsága, hogy a drónok alapjaiban változtatták meg a hadviselés jellegét” – mondta Ross Exley, a brit Hadean technológiai vállalat védelmi stratégiai alelnöke, aki tagja a kormány Védelmi Ipari Vegyes Tanácsának is.

A beruházási terv finanszírozza Európa legnagyobb drónteszt-központjának létrehozását, amely egy új munkacsoporttal együttműködve folyamatosan bővíti majd a gyártási kapacitásokat annak érdekében, hogy a pilóta nélküli rendszerek minél gyorsabban a brit fegyveres erők rendelkezésére álljanak.

Tim Willasey-Wilsey szerint „némileg ironikus, hogy 2022-ben még Nagy-Britannia képezte ki az ukrán katonákat, ma pedig könnyen lehet, hogy éppen ők tanítják a briteket. Ők mutatják meg, hogyan kell napjainkban háborút vívni.”

„Mi erre jelenleg nem lennénk képesek. Valószínűleg néhány hétnél tovább nem bírnánk egy ilyen háborúban” – fogalmazott.