Kegyetlen nyár: Európát és az Egyesült Államokat is súlyos hőhullámok sújtják

Európa néhány hét leforgása alatt két halálos, rekordokat megdöntő hőhullámot élt át, és a jövő hétre már a harmadikat is előre jelzik. Eközben az Egyesült Államokat is veszélyes hőség sújtja, különösen a keleti országrészt, ahol a rendkívül magas hőmérsékletet fülledt, párás időjárás kíséri.

A szakértők szerint ezeket a hőhullámokat intenzív úgynevezett hőkupolák idézik elő: olyan makacs, magas nyomású légköri képződmények, amelyek csapdába ejtik a forró levegőt, és hosszú időre egy helyben tartják. Hatásukat a globális felmelegedés egyértelműen tovább erősíti.

A hőséget emellett az erősödő El Niño-jelenség és a világtengerek rekordmagas hőmérséklete is fokozhatja.

„Kétségtelen, hogy a jelenleg tapasztalható rekordmagas tengerfelszíni hőmérsékletek – amelyek részben az El Niño, részben pedig a hosszú távú, emberi tevékenység okozta felmelegedés következményei – hozzájárulnak a szélsőséges időjárási jelenségek erősödéséhez. A melegebb óceánok ugyanis több nedvességet juttatnak a légkörbe, ami táplálja a viharokat és intenzívebb csapadékot eredményezhet” – mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímakutatója.

„A rekordmagas globális óceánhőmérséklet egyúttal szélsőségesebb hőhullámokat is jelent”

– tette hozzá.

Az éghajlatváltozás és az idei tavaszon, illetve nyáron tapasztalt hőhullámok közötti kapcsolat különösen erős, egyértelmű és jól dokumentált. Ahogy a bolygó melegszik, úgy válnak a rendkívüli hőséggel járó időszakok egyre gyakoribbá, intenzívebbé és tartósabbá.

A múlt hét végén közzétett gyorsvizsgálat szerint Európa legutóbbi hőhulláma nemcsak a kontinens történetének legsúlyosabb ilyen eseménye volt, hanem az is kiderült, hogy ezek a rendkívüli hőmérsékletek néhány évtizeddel ezelőtt – amikor az ember okozta globális felmelegedés még kevésbé volt előrehaladott – gyakorlatilag elképzelhetetlenek lettek volna.

„Ne legyen kétségünk afelől: a világszerte egyre gyakoribb halálos hőhullámok elsődleges mozgatórugója a fosszilis tüzelőanyagok elégetése. Már viszonylag csekély mértékű átlagos felmelegedés is ugrásszerűen növeli a szélsőséges hőség előfordulásának valószínűségét” – hangsúlyozta Kim Cobb, a Brown Egyetem klímakutatója.

Az El Niño jelenség

Az El Niño közismerten növeli a Föld átlagos felszíni hőmérsékletét, és a várakozások szerint 2027 rekordmeleg év lehet. Az idei hőmérsékleteket is bizonyos mértékben emeli. A jelenség tengeri hőhullámokat és szárazföldi extrém meleget is előidézhet, ezek a hatások azonban rendszerint csak néhány hónappal azután jelentkeznek, hogy az El Niño kialakul és megerősödik, nem pedig azonnal. A jelenlegi El Niño kialakulását június 11-én jelentették be, vagyis viszonylag friss légköri jelenségről van szó.

Michael Tippett, a Columbia Egyetem klímakutatója, aki az El Niño és az időjárási mintázatok kapcsolatát vizsgálja, elmondta: átlagosan nem figyelhető meg erős összefüggés az El Niño és az Egyesült Államok, illetve Európa nyári időjárásának alakulása között. Szerinte az El Niño inkább az őszi és a téli időjárást befolyásolja jelentősen ezekben a térségekben.

Kim Cobb ugyanakkor rámutatott: bár nincs egyértelmű kapcsolat az El Niño és a kiterjedt nyári hőhullámok között, a mostani esemény több szempontból is szokatlan, ezért hatásai eltérhetnek a korábbiaktól.

„Ez az El Niño az évnek ebben a szakaszában szokatlanul erős, ráadásul egy olyan éghajlaton alakult ki, amely alapvetően melegebb, mint a korábbi évtizedekben volt. Minden egyes esemény új ismeretekkel szolgál, és új kutatási irányokat nyit meg, hogy jobban megértsük, miként hat az El Niño egy felmelegedő világban”

– mondta Cobb.

Még ha az El Niño jelenleg csak kisebb szerepet is játszik a rendkívüli hőség kialakulásában, jövő nyárra könnyen meghatározó tényezővé válhat, ami világszerte még szélsőségesebb hőhullámokat eredményezhet.

Michael Mann egy másik fontos tényezőre, a futóáramlásra is felhívta a figyelmet. Ez szerepet játszhatott az Európát sújtó, mostanra enyhülni kezdő hőhullámban, valamint az Egyesült Államokban kibontakozó rendkívüli melegben is. A futóáramlás a magas légkörben húzódó erős légáramlási sáv, amely meghatározza az időjárási rendszerek mozgását.

Amikor a futóáramlás erősen hullámzóvá válik, és hosszabb időre ugyanabban a mintázatban rögzül, szélsőséges időjárási helyzetek alakulhatnak ki. Ilyenkor a hőkupolák akár napokig vagy hetekig is változatlanul egy helyben maradhatnak.

„Az év melegebb felében a futóáramlás hajlamos tartós, stabil, hullámzó szerkezetbe rendeződni, ami kedvez a hosszan fennmaradó időjárási szélsőségek kialakulásának” – magyarázta. A hőkupolák rendszerint ott alakulnak ki, ahol a futóáramlás észak felé kanyarodik. A légáramlás ilyenkor a hőkupola fölött halad tovább, miközben a felszín közelében erőteljes déli áramlással forró levegőt szállít észak felé.

Mann és kutatótársai kimutatták, hogy az elmúlt évtizedekben gyakoribbá váltak az ilyen, hosszú időre „beragadó” futóáramlási mintázatok, amelyeket bolygórezonancia-eseményeknek neveznek. Ez a tendencia egybeesik a globális felmelegedés erősödésével.

„Annyit biztosan tudunk, hogy ez a jelenség az elmúlt évtizedek számos legszélsőségesebb hőhullámával összefüggésbe hozható”

– mondta Mann.