Az Arm vezére szerint az AI találhatja meg a rák gyógymódját

A Cambridge-i székhelyű Arm Holdings vezérigazgatója a BBC Big Boss Interview podcastjában arról beszélt: ma még túl összetett feladat például annak modellezése, hogy egy DNS-markerre miként hat a rák, de a számítógépek idővel képesek lesznek megoldani ezt a problémát. „Hiszek abban, hogy a mi életünkben az AI segíteni fog a rák gyógyításában” – mondta Haas. Szerinte az emberi szervezet, egy sejt vagy éppen a rák DNS-markerekre gyakorolt hatásának modellezése jelenleg még a mesterséges intelligenciát működtető számítógépek számára is túl bonyolult.

Ahogy azonban egyre több modellt táplálnak be a rendszerekbe, és egyre fejlettebb számítógépek állnak rendelkezésre azok futtatásához, a technológia képes lehet megoldani ezeket a problémákat – véli a vezető. Haasnak nem csupán technológiai, hanem gyógyszeripari tapasztalata is van: áprilisban távozott a brit AstraZeneca igazgatótanácsából. Emellett fontos szerepet tölt be az Arm fő tulajdonosánál, a japán SoftBanknál is, amely több technológiai vállalatba, köztük az OpenAI-ba is befektetett.

Nem az lesz a döntő, kinek van a legnagyobb számítógépe

Chris Bakal professzor, a londoni Institute of Cancer Research munkatársa és a Sentinal4D vezérigazgatója szerint az orvosi AI esetében már nem az a legfontosabb kérdés, hogy használjuk-e a mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy milyen adatokkal tanítjuk. Bakal szerint az intézetekben már olyan mesterségesintelligencia-modelleken dolgoznak, amelyeket saját maguk által, betegek mintáiból előállított adatokkal képeznek.

„Nem az internetről gyűjtött adatokból származik. Nem kell hozzá hatalmas adatközpont” – mondta. Szerinte az orvosi AI jövője nem annak a kezében lesz, aki a legnagyobb számítógépet építi, hanem annak, aki a megfelelő mérésekhez fér hozzá. Az ilyen előrejelzések Bakal szerint akár évekkel is lerövidíthetik az új kezelések kifejlesztéséhez szükséges időt. „Itt hoz az AI valódi előnyt a betegek számára” – fogalmazott.

Öt éven belül jöhetnek a humanoid robotok

Haas szerint az Arm által tervezett chipek a következő évtizedben nagy szerepet játszhatnak az önállóan tanuló robotok elterjedésében. A robotokat egyebek mellett a gyártásban, takarításban, biztonsági feladatokban, építkezéseken és javítási munkákban alkalmazhatják. A vezető szerint a mesterséges intelligenciával felszerelt robotok képesek lesznek érzékelni a környezetüket, tanulni és új feladatokra átprogramozni magukat. Így például egy szállodai szobában ágyazásra betanított robot később a törölközők elrendezését, a szemetesek kiürítését vagy más feladatokat is megtanulhat.

Haas szerint ugyanakkor az AI miatt várható munkahelyvesztéssel kapcsolatos előrejelzések túlzóak. Bár a munkavállalók feladatai változni fognak, szerinte a teljesen gépekkel kiváltott állások számáról szóló becslések „kissé túlzóak”, és az új lehetőségek ellensúlyozni fogják a változásokat. A mesterségesintelligencia-vállalatok tőzsdei értékének esetleges korrekciójától sem tart különösebben. Úgy véli, hogy az AI iránti hosszú távú kereslet miatt a technológiai szektor látványos növekedése mögött továbbra is erős fundamentumok állnak.

A chipek hiánya már most fékezi az AI terjedését

Az Arm energiahatékony technológiáját Haas állítása szerint jelenleg a világ mesterségesintelligencia-adatközpontjainak felében használják. A vállalat üzleti modellje az elmúlt hónapokban jelentősen változott: a chiptervezés mellett saját mikrochipek értékesítésébe is belefogott. A Facebook anyavállalata, a Meta megbízta az Armot az Arm AGI chip fejlesztésével. Haas szerint az érdeklődés rendkívüli: a márciusban piacra dobott termék iránt eddig több mint 2 milliárd dollár értékű kereslet jelentkezett.

A gyors növekedést azonban chiphiány is hátráltatja. Haas szerint a piac egyértelműen kínálati korlátokba ütközik, miközben egyre nagyobb adatközpontokra van szükség. Franciaországban és az Egyesült Államokban például több gigawatt teljesítményű adatközpontokat terveznek, sőt olyan elképzelések is vannak, amelyek az adatközpontokat az űrbe telepítenék. Ehhez azonban mindenekelőtt elegendő chipre van szükség. Haas szerint új félvezetőgyárakat kell építeni, mielőtt akár egyetlen adatközpontot is az űrbe lehetne telepíteni.

Haas nem látja értelmét brit chipgyárak építésének

A brit kormány az iparággal is tárgyal arról, hogy a chipgyártási ellátási lánc egyes részeit az Egyesült Királyságba telepítsék. Haas azonban nem gondolja, hogy az országnak saját félvezetőgyárakat, úgynevezett fabokat kellene építenie. Szerinte ezek az üzemek rendkívül drágák, sok magasan specializált munkavállalót és jelentős természeti erőforrásokat igényelnek, miközben a félvezetőiparhoz szükséges széles körű ökoszisztéma már más régiókban kialakult.

A chipgyártás egyik legfontosabb központja Tajvan, ahol a világ egyik meghatározó félvezetőgyártója, a TSMC működik. Az Arm évtizedeken át a brit technológiai szektor egyik legfontosabb vállalatának számított. A céget 2016-ban eladták japán befektetőknek, ami miatt brit politikusok azóta is sajnálkoztak. A vállalat később részben a New York-i Nasdaq tőzsdére került, nem pedig Londonban vezették be. Haas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Arm dolgozóinak fele továbbra is az Egyesült Királyságban dolgozik, és a vállalat „messze a legnagyobb munkáltató Cambridge-ben”.