Külföld
Új korszak Brüsszelben: Magyar Péter érkezésével átrendeződhetnek az erőviszonyok
Négy új miniszterelnök csatlakozik csütörtökön az Európai Tanács brüsszeli üléséhez, ami jelentősen átalakíthatja az Európai Unió legerősebb döntéshozó fórumának politikai viszonyait -írja elemzésében a Politico. A legnagyobb figyelem azonban nem az új szereplőkre, hanem arra irányul, hogy mi történik azzal az űrrel, amelyet Orbán Viktor távozása hagyott maga után.
Az elmúlt években a magyar kormányfő rendszeresen akadályozta, késleltette vagy újratárgyalta az uniós döntéseket, legyen szó Ukrajnáról, szankciókról vagy költségvetési kérdésekről. Diplomáciai körökben most azt találgatják, ki veheti át a „renitens” tagállam szerepét az Európai Tanácsban.
Egy uniós diplomata szerint a legnagyobb változást éppen az jelenti, hogy Orbán már nincs az asztalnál. A kérdés az, hogy az új magyar kormány mennyiben változtatja meg Budapest és Brüsszel kapcsolatát.
Magyar Péter új irányt hozott az EU-ban
A május 9-én hivatalba lépett Péter Magyar már első heteiben jelentős fordulatot hajtott végre Magyarország uniós politikájában. A Tisza Párt vezetője helyreállította a kapcsolatokat Brüsszellel, és kormányának sikerült hozzáférnie azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyeket az előző kormány idején befagyasztottak.
A magyar miniszterelnök azzal is komoly elismerést szerzett az uniós partnereknél, hogy nem gördített akadályt Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megindítása elé. Brüsszelben sokan kiszámíthatóbb és együttműködőbb partnerként tekintenek rá, mint elődjére.
Péter Magyar ugyanakkor nem szakított minden korábbi magyar állásponttal. A migráció kérdésében továbbra is támogatja a déli határkerítést, és ellenzi a kötelező migránselosztási kvótákat. Energiaügyekben is óvatosabb álláspontot képvisel: bár csökkentené az orosz energiafüggőséget, ezt csak 2035-re tartja reálisnak, szemben az EU 2027-es célkitűzésével.
A kormányfő emellett a visegrádi együttműködés újjáélesztését és bővítését is szorgalmazza, amit első hivatalos varsói útja is jelzett.
Új viták jöhetnek Ukrajna és Izrael ügyében
Miközben Magyarország szerepe mérséklődni látszik az uniós vitákban, más országok vezetői új törésvonalakat hozhatnak Brüsszelbe.
A bolgár miniszterelnök, Rumen Radev például korábban többször bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, ezért több diplomata attól tart, hogy Szófia nehezítheti az Oroszország elleni újabb szankciók elfogadását.
Szlovéniában Janez Janša visszatérése okozhat feszültségeket. Bár határozottan támogatja Ukrajnát, várhatóan ellenzi az Izraellel szembeni szigorúbb uniós fellépést.
Ezzel párhuzamosan a lett miniszterelnök, Andris Kulbergs az EU egyik leghatározottabb Oroszország-kritikus vezetőjeként érkezik Brüsszelbe, és a keleti határok védelmének erősítését szorgalmazza.
Az Európai Tanács előtt így a következő hónapokban kulcsfontosságú viták állnak a csaknem 2000 milliárd eurós új uniós költségvetésről, az energiapolitikáról és Ukrajna támogatásáról. A legnagyobb változás azonban talán mégis az, hogy Magyarország ezúttal nem akadályozó, hanem együttműködő szereplőként érkezik a tárgyalóasztalhoz.