A koreai háborútól napjainkig: ezért kell tartani a hantavírustól

A hantavírust először az 1950-es években azonosították, amikor a koreai háború idején több ezer katona betegedett meg rejtélyes, magas lázzal és vesekárosodással járó fertőzésben. A kutatók később megállapították, hogy a betegséget egy addig ismeretlen vírus okozta, amelyet a dél-koreai Hantan folyóról neveztek el.

Később kiderült, hogy a hantavírusok világszerte jelen vannak, és főként vadon élő rágcsálók terjesztik őket. Az emberek leggyakrabban fertőzött egerek vagy patkányok ürülékével, vizeletével vagy nyálával kerülnek kapcsolatba. A vírus sok esetben porral együtt jut a levegőbe, majd belélegezve fertőzhet.

A fertőzés Európában ritkának számít, de időről időre felbukkannak esetek, különösen erdős területeken vagy olyan helyeken, ahol sok a rágcsáló. A szakértők szerint leginkább elhagyatott épületek, pincék, nyaralók vagy tárolók takarításakor nőhet a fertőzés veszélye.

Mikor kell aggódni?

Az orvosok szerint önmagában attól még nem kell megijedni, ha valaki egeret lát a lakásban vagy a kertben. A veszély inkább akkor lehet komolyabb, ha valaki rágcsálók nyomaival érintkezett, majd néhány napon vagy héten belül influenzaszerű tüneteket tapasztal.

A hantavírus kezdeti tünetei közé tartozik a láz, az erős fejfájás, az izomfájdalom és a kimerültség. Később hányinger, hasi fájdalom, nehézlégzés vagy mellkasi panaszok is jelentkezhetnek. Súlyos esetben a vírus a tüdőt és a vesét is megtámadhatja.

A szakemberek szerint különösen fontos orvoshoz fordulni, ha a tünetek gyorsan romlanak, vagy légzési nehézség jelentkezik. Bár a fertőzés ritka, egyes változatai életveszélyesek lehetnek.

A megelőzésben továbbra is a higiénia és az óvatosság a legfontosabb. A szakértők azt tanácsolják, hogy poros, zárt helyiségek takarítása előtt mindig szellőztessenek, és használjanak kesztyűt, valamint maszkot.