Gazdaság / HR
Hiába a növekedés: Magyarország még messze van az uniós termelékenységi szinttől
Bár az elmúlt másfél évtizedben több magyar gazdasági ágazat is látványos fejlődést mutatott, az ország továbbra sem tudott érdemben felzárkózni az Európai Unió termelékenységi átlagához. A GKI Gazdaságkutató szerint különösen aggasztó, hogy a legnagyobb állami támogatásban részesülő szektorok teljesítettek a leggyengébben.
A magyar gazdaság termelékenysége az elmúlt 15 évben több területen is javult, azonban a fejlődés mértéke továbbra sem elegendő ahhoz, hogy Magyarország jelentősen közelebb kerüljön az Európai Unió fejlettebb gazdaságaihoz – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből.
A 2025-ös adatok alapján egyedül a mezőgazdaság teljesít az uniós átlag felett: a hazai termelékenység itt eléri az EU-s szint 104 százalékát. A kutatás szerint ebben fontos szerepe van annak, hogy sokan vállalkozóként dolgoznak az ágazatban, valamint annak is, hogy a nagy területű, kevés munkaerőt igénylő gazdálkodás és az uniós támogatások jelentősen javítják az egy főre jutó teljesítményt.
A legtöbb ágazat azonban továbbra is komoly lemaradásban van. Az ingatlanügyletek területén a magyar termelékenység mindössze az EU-átlag 36 százalékát éri el. A feldolgozóipar és az információ-kommunikációs szektor is gyengén teljesít, ezek az ágazatok az uniós átlag 40–42 százalékán állnak.
A támogatott ágazatok teljesítettek a leggyengébben
A 2010 és 2025 közötti időszakban több szolgáltató szektorban is jelentős növekedés történt. A pénzügyi szektor termelékenysége például 46 százalékkal nőtt, míg a kereskedelem és turizmus 42 százalékos javulást mutatott. A szakmai szolgáltatások és az információs-kommunikációs terület szintén az uniós átlagnál gyorsabb növekedést produkált.
A GKI szerint ezek az ágazatok rugalmasabban alkalmazkodtak a technológiai változásokhoz, például az online megoldásokhoz és az új mesterséges intelligencia-alapú rendszerekhez. Sok esetben úgy tudtak nagyobb hozzáadott értéket előállítani, hogy közben a foglalkoztatottak száma csökkent.
Ezzel szemben az iparban gyakorlatilag stagnált a termelékenység. Az elemzés szerint különösen figyelemre méltó, hogy az autó- és akkumulátoripar az elmúlt években közel ezermilliárd forintnyi állami támogatást kapott, mégsem javult érdemben az ágazat teljesítménye.
A kutatás szerint ez arra utal, hogy több államilag támogatott területen piactorzulás alakult ki. A GKI ezért úgy véli, a jövőben célzottabb gazdaságpolitikára lenne szükség: elsősorban olyan szektorokat kellene támogatni, ahol valódi esély van a technológiai fejlődésre és az uniós felzárkózásra.
Az elemzés szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy Magyarország képes lesz-e tartósan gyorsabb termelékenységi növekedést elérni az EU-nál, vagy továbbra is megmarad a jelenlegi lemaradás.
Forrás: gki.hu