Liberties: A közmédiában a műsoridő 73 százalékát a kormánypárt kapta a választások előtt

A média szabadsága „folyamatos támadás alatt” áll EU-szerte, derül ki a Liberties új jelentésből. A szervezet megállapítja azt is, hogy az újságírók egyre nagyobb mértékű zaklatással, fenyegetéssel és erőszakkal szembesülnek, miközben a hírügynökségek egyre kevesebb tulajdonos tulajdonában vannak, és a média iránti közbizalom is zuhanórepülésbe kezdett.

A közmédia függetlenségét folyamatosan aláássa a politikai beavatkozás és a költségvetési megszorítások, az újságírókat pedig egyre inkább akadályozzák a szabad véleménynyilvánítás és az információhoz való hozzáférés korlátozásai.

„Egy egészséges, pluralista médiarendszer a demokrácia lakmuszpapírja és tükre”

– jelentette ki Eva Simon, a Liberties vezető érdekvédelmi tisztviselője. „Ahol a jogállamiság gyengül – szándékos kormányzati fellépés vagy hanyagság miatt –, ott a médiaszabadság is aláásódik.” Az újságírók biztonsága 2025-ben egyenesen „válságponttá” vált Európában, mivel a riporterek és a média dolgozói „szélsőséges fizikai erőszakkal és rendszerszintű jogi zaklatással” szembesültek, beleértve az oknyomozó riporterek elleni bombatámadásokat is. A szervezet említi, hogy Athénban egy öt kilogramm TNT-t tartalmazó szerkezetet dobtak Yannis Pretenteris, a To Vima hetilap szerkesztőjének athéni otthonára. Olaszországban egy szerkezet Sigfrido Ranucci, vezető oknyomozó újságíró autója alatt robbant fel.

Tavaly összesen 118 újságíró elleni támadást regisztráltak Olaszországban, amelyek közül 15 fizikai erőszakkal járt. Húsz olasz újságíró – akik főként szervezett bűnözéssel foglalkoznak – él rendőri védelem alatt, ami a legmagasabb szám Európában.nHollandiában tavaly harmadik éve egymás után nőtt az újságírók elleni támadások száma, 106 fenyegetéssel, 67 megfélemlítési esettel és 55 fizikai erőszakkal.

A jelentés szerint 2025-ben rekord számú, 377 súlyos online támadás, köztük halálos fenyegetések érték újságírókat,

míg Máltán, Magyarországon és Romániában a politikusok lejárató kampányokat indítottak, amelyekben a hírportálokat „a sötétség erőinek” vagy „külföldi propagandagépezetnek” nevezték.

A Liberties aggodalmát fejezte ki a médiatulajdonlás folyamatos koncentrációja és a tulajdonosi átláthatóság hiánya miatt az EU-ban tavaly.

Kiemelték külön Magyarországot amiatt, hogy a leköszönő miniszterelnököt, Orbán Viktort támogató alapítvány (a Médiatanács) ellenőrzi a média többségét, valamint Franciaországot, ahol néhány milliárdos, köztük a konzervatív Vincent Bolloré birtokolja az ország médiatartalmának nagy részét. De a koncentráció egyre növekvő aggodalomra ad okot olyan országokban is, mint Hollandia, Görögország, Németország, Spanyolország és különösen Szlovákia.

A jelentés szerint a közszolgálati televízió és rádió 2025-ben „súlyos, rendszerszintű politikai beavatkozástól, költségvetési megszorításoktól és strukturális változásoktól szenvedett, amelyek veszélyeztették alapvető küldetésüket” az egész blokkban, egyes EU-tagállamokban pedig teljes „államkapacitás-növekedés” figyelhető meg.

A kormánypárti műsoridő  73 százalékot adott ki a magyar közmédiában az április 12-i választások előtt,

noha azt Orbán elvesztette kihívója, Magyar Péterrel szemben.

A pénzügyi instabilitás szintén egyre nagyobb fenyegetést jelent a közmédiára – tette hozzá a közlemény. Franciaországban javaslatok születtek az összes közszolgálati médium összevonására, Németországban 16 rádióállomást és két hírcsatornát zártak be, Belgium közszolgálati műsorszolgáltatója pedig jelentős költségvetési megszorításokkal néz szembe.

A jelentés kiemelte az európai médiába vetett közbizalom csökkenését is, a megkérdezett 22 uniós ország közül csak három – köztük Németország és Írország – számolt be „viszonylag magas” bizalomszintről, míg néhány – nevezetesen Görögország, Románia és Bulgária – „kritikusan alacsony” szintről.