Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom körülbelül 6 százalékkal magasabb, mint az év más részeiben. Egy 2024-es brit kutatás még megdöbbentőbb adatot hozott: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kilogramm CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet – ez a szokásos napi érték több mint húszszorosa. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt már a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” emlegetik. A vásárlási roham, a szállítás, a csomagolás, a fokozott fűtés és a díszkivilágítás mind egyszerre terheli a bolygót.
Karácsonykor a szemét is ünnepel
Az ünnepi szezonban a háztartási hulladék mennyisége akár 30 százalékkal is nőhet. A Black Friday idején megvásárolt termékek egy része különösen gyorsan végzi hulladékként: egyes becslések szerint akár 80 százalékuk rövid időn belül a szemétben vagy az égetőben köt ki.
Ehhez jönnek a jól ismert „kényszerajándékok”: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak. Ezek előállítása ugyanannyi nyersanyagot és energiát igényel, mint bármely más terméké – a végén mégis fiók mélyén vagy kukában landolnak.
A villanyóra sem pihen
Miközben minden csillog és villog, az energiafogyasztás is megugrik. Az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény teljes éves energiaigényének felel meg. A fényárnak ráadásul van egy kevésbé látható következménye is: a fényszennyezés. Decemberben sok nagyváros éjszakai fényerejének növekedése az űrből is érzékelhető.
Karácsonyfa: igazi vagy mű?
A karácsonyfa kérdése sem fekete-fehér. Magyarországon évente 500–600 ezer kivágott fenyő kerül a lakásokba, majd néhány hét után az utcára. A műfenyő sem automatikusan zöld megoldás: egy átlagos, kétméteres műfenyő gyártása és szállítása kb. 40 kg CO₂-egyenértékkel jár. Környezetvédelmi szempontból csak akkor lehet kedvezőbb választás, ha legalább 10–12 évig használjuk. Alternatíva lehet a földlabdás fa vagy a karácsonyfa-bérlés – megfelelő gondozás mellett.
Pazarlás az asztalon és a fiókban
Az ünnepi bőség könnyen átcsúszik pazarlásba. EU-s adatok szerint 2020-ban közel 57 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ennek 55 százaléka háztartásokból származott.
Az elektronikai hulladék helyzete sem megnyugtató: 2022-ben világszerte 62 millió tonna e-hulladék képződött, és ennek mindössze 22,3 százalékát gyűjtötték be és hasznosították újra dokumentált módon.
Apró döntések, nagy különbség
A jó hír, hogy néhány tudatos választás is sokat számít:
- élményajándék vagy tartós, helyi termék
- textil- vagy újrahasznosított csomagolás
- LED-fények és időkapcsolók
- menütervezés, maradékmentés (fagyasztás, dobozolás, komposzt)
- second hand ruhák, felújított (refurbished) elektronika
- és ami talán a leginkább „karácsonyi”: önkéntesség és adományozás
A varázslat maradhat
A végkövetkeztetés egyszerű, mégis erős: nem kell lemondani a karácsony varázsáról. Elég, ha a „még több” helyett a „pont elég” felé fordulunk. A szeretet ünnepe lehet egyszerre meghitt – és zöld is.
Fotó: Pixabay
