Ezekre az összegekre a bankok jellemzően alig fizetnek kamatot, így a pénz folyamatosan veszít vásárlóértékéből. Az idei év első 11 hónapjában mért 4,5 százalékos infláció miatt ez a megtakarítási forma becslések szerint közel 570 milliárd forintos értékvesztést okozott egyetlen év alatt.
A lekötés nélküli megtakarítás előnye a gyors hozzáférés és a rugalmasság, ugyanakkor hozam híján az infláció „megeszi” az értékét. Léteznek azonban kivételek: egyes bankszámlák lekötés nélkül is kínálnak érdemi kamatot.
A Gránit Bank prémium számlája évi 4,8 százalékos kamatot fizet, amely napi kamatozással 4,92 százalékos EBKM-et jelent, igaz, a kamatszint a jegybanki alapkamathoz kötött. A Revolutnál csomagtól függően 1,25–4,75 százalék közötti éves kamat érhető el, míg a Cofidis takarékszámlája 3,5 százalékos kamatot kínál lekötés nélkül.
Fontos azonban, hogy a kamatok adókötelesek: a hozam 28 százalékát (15% szja, 13% szocho) levonják, így például egy 4,8 százalékos bruttó kamat nettóban csupán 3,46 százalékot jelent. Ez már csak megközelíti a jövő évre várt, 3,6–3,8 százalékos inflációt.
Akik magasabb hozamot keresnek, választhatnak lekötött betéteket vagy lakossági állampapírokat is. Az utóbbiak – például a FixMÁP vagy a Magyar Állampapír Plusz – akár 6,5–7,5 százalékos, adómentes kamatot kínálnak, mérsékelt kockázat mellett.
Összességében a magyar háztartások hatalmas összegeket tartanak alacsony hozamú számlákon. Akár lekötés nélkül, akár mérsékelt kockázat vállalásával is léteznek olyan megoldások, amelyek legalább részben ellensúlyozni tudják az infláció hatását – a megfelelő választásnál azonban a kamatok mellett a kapcsolódó díjakat és feltételeket is érdemes figyelembe venni.


