Az Európai Unió újabb mérföldkőhöz érkezett a fenntartható közlekedés megvalósításában: 70 projekt összesen több mint 600 millió euró támogatást kap az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésére és a közlekedési ágazatok dekarbonizációjára. A transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) megvalósuló beruházások célja, hogy Európa közlekedése tisztábbá, hatékonyabbá és versenyképesebbé váljon — a közúti, tengeri, belvízi és légi közlekedést egyaránt érintve.
A projektek keretében 24 uniós országban épül ki korszerű alternatív üzemanyag-ellátó infrastruktúra: elektromos töltőállomások, hidrogéntöltők, valamint villamosenergia-ellátást és ammónia-, illetve metanol-bunkerolást biztosító létesítmények. A fejlesztések révén Európa közlekedési hálózata jelentős lépést tesz a teljes villamosítás felé: több mint 1 000 új, 150 kW teljesítményű könnyűjármű-töltőpont, továbbá 2 000 darab, 350 kW kapacitású nehézgépjármű-töltő épül, amelyek mellé 586 darab 1 MW teljesítményű nagy teljesítményű töltőpont is csatlakozik. Emellett 16 repülőtér villamosítja földi kiszolgáló rendszereit, jelentősen csökkentve a repüléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást.
A hidrogéngazdaság fejlesztése is hangsúlyos szerepet kap: 38 új hidrogéntöltő állomás létesül személyautók, tehergépjárművek és buszok számára. A tengeri közlekedésben 24 kikötő válik zöldebbé az olyan technológiáknak köszönhetően, mint a parti áramellátás (OPS), a kikötői szolgáltatások villamosítása, vagy éppen az ammóniaalapú üzemanyag-ellátás.
A Fenntartható Közlekedésért és Turizmusért Felelős Biztos, Apostolos Tzitzikostas szerint a mostani beruházások meghatározó szerepet játszanak majd Európa zöld átállásában. „Jelenleg 70 projektet támogatunk 600 millió euró uniós forrással annak érdekében, hogy felgyorsítsuk az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítését Európa-szerte. Ezek a beruházások erősítik versenyképességünket, és megkönnyítik, illetve minden polgár számára elérhetőbbé teszik a zéró kibocsátású mobilitásra való átállást” — hangsúlyozta.
A fejlesztések összességében Európa közlekedésének hosszú távú fenntarthatóságát szolgálják, és kulcsfontosságú lépést jelentenek az EU 2050-es klímasemlegességi célkitűzésének megvalósításához.
