A rendezvény előadói elemezték az uniós csatlakozás makrogazdasági összefüggéseit, a keleti bővítés fő gazdasági hatásait, a Kelet-Közép-Európát jellemző kapitalizmus modellt, a balti felzárkózás szépséghibáit, a közepes fejlettség csapdáját, illetve a jelentős fejlődést produkáló országokat, valamint az európai monetáris unió reformjának kilátásait és következményeit.
Szó volt arról is, hogy mire költ az állam, illetve, hogy mik a tagállami preferenciák. Kitértek arra, hogy van-e új növekedési modell a láthatáron, ha nem makroökonómiai, hanem intézményi oldalról közelítjük meg a kérdést, illetve arról, hogy van-e a magyar újraiparosításnak hosszú távon növekedési hatása.
Vizsgálták az előadók azt is, hogy melyik iparpolitika vezethet az úgynevezett fejlődési csapdához. A tanácskozás témái között szerepelt, hogy a platform cégek által összegyűjtött gigantikus méretű adatállományok feldolgozásában milyen szerep jut a mesterséges intelligenciának, illetve az is, hogy mihez kezdenek mindezzel a cégek.
Szó volt arról, hogy a függőségnek milyen orientációját választja a magyar gazdaságpolitika, hogy mekkora különbség van Budapest és a legfejletlenebb régiók között a termelékenységben, valamint arról is, hogy miért a forrásorientált tervezés alakult ki Magyarországon, és elhangzott, hogy milyen évtizedes problémákat görget maga előtt az ország.
A konferencia fő megállapításai közé tartozik, hogy a területfejlesztésben nincsenek jolly joker politikák, és hogy a platformgazdaságoké a jövő.
