A vetőmag nem egy egyszerű termék - sokkal inkább egy tudományos, technológiai és jogi keretek között születő mezőgazdasági alap. Magyarország földrajzi adottságai, klimatikus viszonyai és hosszú távú szakmai tapasztalata miatt fontos szereplő az európai vetőmagpiacon. A hazai termelők, nemesítők és forgalmazók munkáját a Nébih felügyeli, amelynek célja a magas színvonalú, fajtatiszta és egészséges szaporítóanyag biztosítása.
A vetőmag fogalma alatt nemcsak a szántóföldi növények magvait értjük. Ide tartoznak a zöldség-, fű-, és takarmánynövények, sőt bizonyos esetekben a gumók és hagymák is. A legfontosabb követelmény minden esetben az, hogy a termék genetikai tisztasága, csírázóképessége és egészségi állapota megfeleljen az előírásoknak.
Mielőtt egy vetőmag minősítést kaphatna, hosszú és költséges nemesítési folyamaton megy keresztül. A növénynemesítők célja, hogy a lehető legellenállóbb, legjobban termő, az adott éghajlati és piaci körülményekhez leginkább alkalmazkodó fajtákat hozzák létre. A természetes szelekciót mesterséges körülmények között, irányított keresztezésekkel kell gyorsítani és tesztelni.
Érdekesség, hogy az új fajták DUS-vizsgálaton (Distinctness, Uniformity, Stability – Megkülönböztethetőség, Egyöntetűség, Állandóság) esnek át. Ez azt jelenti, hogy az új fajta világosan megkülönböztethető kell legyen más fajtáktól, egyöntetűnek kell lennie a növények között, és több generáción keresztül meg kell tartania főbb tulajdonságait. Magyarországon ezt a vizsgálatot a Nébih fajtakísérleti állomásai végzik.
Fontos szerepet tölt be a Vetőmag Szövetség (VSZT) is, amely a hazai vetőmagágazat legfőbb koordináló testülete. A hivatalos vetőmag-nemesítéssel, -szaporítással és -forgalmazással kizárólag a szövetség tagjai foglalkozhatnak, így a tagság a szakmai hitelesség és jogszerű működés feltétele. A VSZT munkája garanciát jelent a termelői kör számára is, hiszen a szövetség biztosítja a piac átláthatóságát, az érdekek képviseletét és a magas szakmai színvonal fenntartását. A szervezet aktív kapcsolatot ápol a hazai és nemzetközi intézményekkel is, így a magyar vetőmagágazat fejlődése biztos alapokon nyugszik.
A minősítési eljárás három fő szakaszra bontható: fajtaelismerés, vetőmag-előállítás, és ellenőrzés, tanúsítás.
1. Fajtaelismerés: A hazai fajtaelismerési rendszer célja, hogy csak a termelők számára gazdaságilag előnyös, termékeny és környezethez alkalmazkodó fajták kerüljenek forgalomba. A fajta csak akkor jegyezhető be, ha sikeresen teljesítette a DUS-vizsgálatokat és az úgynevezett „VCU-vizsgálatokat” is (Value for Cultivation and Use – Használati érték vizsgálat). Ezt követően kerülhet be a Nemzeti Fajtajegyzékbe.
2. Vetőmag-előállítás: Az elfogadott fajták vetőmagjainak előállítása szigorú technológiai fegyelem mellett történik. A termőterületek bejelentéskötelesek, és a Nébih rendszeresen ellenőrzi a szántóföldi állapotokat, hogy megelőzze a fajtakeveredést vagy a fertőzések megjelenését. A betakarítást követően laboratóriumi vizsgálatok következnek, amelyek során a mintákból meghatározzák a csírázóképességet, tisztaságot és egészségi állapotot.
3. Tanúsítás: Ha a minták megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, a vetőmag megkapja a tanúsítványt, és forgalomba hozható. A tanúsított vetőmagot zárt, plombált zsákokban értékesítik, melyeken minden szükséges adat (fajta, osztály, csírázóképesség, származási ország, tanúsító szerv neve) fel van tüntetve.
Nem minden vetőmag felel meg a szigorú követelményeknek. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az ilyen tételeket alacsonyabb szintű, például „üzemi” kategóriában lehessen felhasználni, de csak saját célra, forgalomba nem kerülhetnek. Ugyanakkor a magyar rendszer külön figyelmet fordít arra is, hogy a visszautasított tételek sorsa nyomon követhető legyen, és ne kerüljenek be illegális úton a piacra.
Az illegális vetőmag-forgalmazás nemcsak gazdasági kárt okoz, de veszélyezteti az egész termesztési ciklust. Az ilyen tételek gyakran nem fajtatiszták, vagy épp fertőzöttek, így nem csak a hozamot csökkentik, hanem más táblák növényeit is megbetegíthetik.
Magyarország aktívan részt vesz az európai és nemzetközi vetőmag-szabályozási együttműködésekben. Tagja az OECD vetőmagminősítési rendszerének, valamint az ISTA-nak (International Seed Testing Association), így a hazai tanúsított vetőmagok külföldön is elismertséget élveznek. Ez nemcsak a kivitel lehetőségét teremti meg, de versenyelőnyt is jelent a nemzetközi piacon.
A jövő kihívásai között szerepel a klímaváltozás, az új kórokozók megjelenése és a biológiai sokféleség csökkenése is. Ezek mind új követelményeket támasztanak a nemesítés és minősítés rendszereivel szemben. A digitális technológiák, például a drónos megfigyelés, vagy a precíziós vetés szintén új szintre emelik a vetőmaggal kapcsolatos elvárásokat.
A vetőmag-minősítés Magyarországon nem csak adminisztratív eljárás, hanem egy komplex, tudományosan megalapozott, a gazdák és fogyasztók érdekében működő rendszer. Érdemes tehát elgondolkodni azon, amikor egy zsák tanúsított vetőmagot vásárolunk: mennyi szakértelem, tesztelés és felelősség áll mögötte.
