Az anyag legmélyére merült a magyar kémikus

 

Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának kémikusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal szakember azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Mátyus Edit szerint az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú.

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) legrangosabb, fiatal kutatóknak kiírt alapkutatási pályázatán 2019-ben támogatást nyert Mátyus Edit, az ELTE TTK Kémiai Intézete adjunktusának témája. Az ERC Starting Grant – amellyel minden évben azokat a kiváló európai kutatókat támogatják, akik már jelentős eredményeket értek el szakterületükön – másfél millió eurós támogatást jelent öt évre.

Mátyus Edit az ELTE Természettudományi Karán végzett, majd 2010-ben itt szerezte meg doktori fokozatát is. Az ezt követő években a világ élvonalába tartozó kutatóhelyeken ­– Princeton University, ETH Zürich, Cambridge University – dolgozott. Az itt szerzett tapasztalatokkal tért vissza Budapestre, és 2016-ban az ELTE-n saját kutatócsoportot alapított.

Mátyus Edit és kutatócsoportja a kémia és a fizika határterületén végez úttörő, egyelőre a világon is ritkának számító kutatásokat. Fő céljuk az, hogy minél pontosabban megértsék a molekuláris anyag belső szerkezetét és mozgását. Egy új elméleti keretrendszer szükséges ahhoz, hogy értelmezni lehessen napjaink részletes – nagy felbontású, lézeres színképelemzésre alapuló – kísérleti eredményeit. Ez vezethet fizikai állandók és mértékegységek definíciójának pontosításához, ami nélkülözhetetlen a jövő technológiai újításaihoz.

„A molekulák elméleti leírása érdekel bennünket, ebben szeretnénk minél pontosabb eredményeket elérni. A kísérleti eszközök rohamosan fejlődnek, ezért egyre részletesebb mérési adathalmazok állnak rendelkezésre. A probléma az, hogy jelenleg egy pont után nem értjük, hogy mit látunk. Mi ezen szeretnénk változtatni: elméleti kereteket kell kidolgozni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az adatokat, és így az eddigieknél is részletesebb képet kaphassunk az anyag legmélyebb szerkezetéről” – mondja Mátyus Edit.

Az ERC által támogatott projekt célja tehát olyan elmélet- és módszerfejlesztés, amellyel jobban érthetővé válnak a kísérleti eredmények a molekulafizika területén. Az elnyert támogatás egy részéből olyan szuperszámítógépeket vásárolnak, amelyek felgyorsítják majd az új módszerek kipróbálását. „A mi munkánk igazi alapkutatás. Azt remélem, hogy olyan kérdéseket fogunk tudni megválaszolni, amelyekre egyelőre még senki sem tudja a választ. Van néhány olyan kérdésem, amelyeket évek óta viszek magammal” – mondja Mátyus Edit.

Az ELTE fiatal kutatója azt tervezi, hogy itthon valósítja meg ERC-projektjét (ez mindig a nyertes pályázó döntése, mert az elnyert támogatás személyhez, nem pedig intézményhez kötött, és az ERC-pályázatot nyert kutatókért versengenek a legjobb európai kutatóhelyek).

„Az elméleti kémia területén versenyképes lehet egy itthoni kutatócsoport is. Az ELTE hagyományosan erős ezen a területen, illetve általában az elméleti-számításos kutatásokban és a matematikában. Az elméleti-számításos tudományterületeken elérhető eredmények ugyanis kevésbé meredeken skálázódnak az eszközpark, az infrastruktúra fejlesztésének anyagi ráfordításaival, nagyobb mértékben függnek a szellemi tőkétől.

Az ilyen jellegű munkához van egy jó közeg az ELTE-n, és ezt az intellektuális potenciált érdemes lenne tovább erősíteni a jövőben” – mondja Mátyus Edit. „Nagyszerű dolog, hogy az európai kutatási térség tagjaként innen, Budapestről is részt vehetek a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken, és az Európai Kutatási Tanács pályázatain együtt versenyezhetek az európai topegyetemek kutatóival. Mindezt úgy, hogy közben a gyerekeim magyarul tanulnak, közel a nagyszülőkhöz és a rokonsághoz, meg persze a Balatonhoz.”

A kutató az ELTE hallgatóit is várja a csoportjába. „A kutatócsoportomban most öten vagyunk, és lenne kapacitásunk motivált, tehetséges hallgatókat is bevonni a munkánkba. Örülnék, ha a hallgatók is többet tudnának erről a kutatási területről.”