2019. november 22. - Cecília

Remény a magyar civileknek

Újabb szakaszába lép a magyar civil szervezeteket megbélyegző törvény elleni fellépés: az Európai Unió Bírósága október 22-én nyilvános meghallgatást tart az ügyben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) bízik abban, hogy a luxembourgi bíróság jogellenesnek találja a magyar törvényt.
2019. október 17. csütörtök 08:15 - HírExtra
 

A 2017 nyarán kihirdetett törvény előírja a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek, hogy külföldről támogatott szervezetként vetessék magukat nyilvántartásba, és ezt a megjelölést tüntessék fel honlapjukon és kiadványaikban is. Ezen kívül évente jelentést kell tenniük külföldi támogatóik személyéről. Az előírást nem teljesítő civil szervezetek akár 900 ezer forint pénzbírsággal sújthatók, vagy törvényességi felügyeleti eljárás indítható ellenük, amely akár a szervezet megszüntetését is eredményezheti. Hasonló törvényeket Izraelben és Oroszországban fogadtak el.

„A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló, „civiltörvényként” ismertté vált magyar jogszabály miatt az Európai Bizottság 2017. július 14-én kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Miután a kormánytól nem kapott kielégítő választ, az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságától kérte annak megállapítását, hogy a törvény sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződést, valamint az EU Alapjogi Chartáját.

Nincs is rá szükség

A civiltörvényre semmi szükség, hiszen előtte is bárki megismerhette a valamennyi civil szervezet által kötelezően benyújtandó, nyilvánosan elérhető beszámolókból, hogy honnan és milyen tevékenységre kapnak forrásokat. A törvény nem az átláthatóságot szolgálja, hanem annak a kommunikációs hadjáratnak a része, amely azt sugallja, hogy a külföldi támogatásban részesülő szervezetek Magyarország érdekeivel ellentétes tevékenységet végeznek. A kormány ahelyett, hogy vitába szállna a munkáját bíráló szervezetekkel, el akarja hallgattatni őket, amikor előírja, hogy nyilvános megszólalásaikkor tüntessék fel a véleményük hiteltelenítésére szolgáló bélyeget.

Ez a törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot, és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket, ezért a TASZ – néhány más hasonlóan gondolkodó szervezettel együtt – már a törvény elfogadásának napján úgy döntött, hogy nem felel meg neki. Gazdálkodásuk és tevékenységük teljesen nyilvános, de a jogsértő civiltörvénnyel szemben a jogérvényesítési lehetőségek teljes tárházát csak akkor tudják kihasználni, ha nem tesznek eleget a jogsértő törvény előírásainak.

Fontos fejlemény, hogy az Európai Unió Bíróságán folytatódik az ügy, ugyanis a civiltörvénnyel addig nem foglalkozik érdemben az Emberi Jogok Európai Bírósága, amíg a magyar Alkotmánybíróság nem hoz döntést, az Alkotmánybíróság viszont az Európai Unió Bíróságának döntésére vár. A TASZ bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hoz, ami alapján hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket megbélyegző, jogsértő törvényt.
Forrás: TASZ
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását