A felhívás aláírói egyben a másként gondolkodó házi őrizetben lévő feleségének is szabad mozgást követelnek. A levelet több mint 130 ország állampolgárai írták alá, és Kína külképviseletein kézbesítették New Yorkban, Párizsban, Berlinben, Londonban és Hongkongban.

Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek a petícióban Liu elítélését és börtönben tartását a szabad véleménynyilvánítás jogával ellentétesnek nevezte, a vele szembeni eljárást pedig méltánytalannak. Ezért a nemzetközi közösség fellépését sürgette.

Liu Hsziao-po egykori Tienanmen téri harcostársai, az 1989-es diáklázadások tajvani emigrációban élő támogatói ugyancsak kiálltak Liu mellett, egyben Tajvan első emberét, Ma Jing-csiut befolyásának latba vetésére hívják fel a kérdésben.

Liu Hsziao-pót, az egyebek mellett közvetlen választásokat és a gyülekezési szabadság biztosítását követelő Charta 08 kiáltvány egyik szerzőjét 2009-ben ítélték 11 év börtönre államellenes felforgató tevékenység miatt. A legfelsőbb bíróság 2010 februárjában - újabb tárgyalás lefolytatása mellett - elutasította Liu fellebbezését.

Az ítélet indoklása szerint a szólásszabadság gyakorlásával nem sérthető meg az államérdek, a társadalom, a közösség érdeke, illetve nem sérthetők meg más állampolgárok szabadságjogai. Kínai jogászok úgy érveltek, hogy a szólás szabadsága korlátozható mások jó hírnévhez való jogainak tisztelete, valamint a nemzetbiztonság és a rend védelme okán.

A Liu elleni vád szerint az aktivista államellenes rémhíreket, rágalmakat terjesztett, embereket toborzott, és arra vette rá őket, hogy csatlakozzanak olyan cselekményekhez, amelyek célja a fennálló kormány megdöntése, ezért magatartása "veszélyt jelentett az ország számára".

A börtönbüntetését töltő Liu Hsziao-pónak 2010 októberében ítélték oda a Nobel-békedíjat annak ellenére, hogy a pekingi kormány diplomatái igyekeztek nyomást gyakorolni a testületre. A bejelentés után a kínai külügyminisztérium azt közölte: a döntés ártani fog a norvég-kínai kapcsolatoknak, s Peking tartotta is magát ígéretéhez. Az eset kapcsán ugyanakkor nemzetközi szinten is vita indult arról, hogy vajon az alapító eredeti szándéka szerint ítélik-e oda a Nobel-békedíjat.