2021. március 7. - Tamás

Kincses Veronika: az éneklés a boldogság

Kincses Veronika számára az éneklés maga a boldogság, de egyben felelősség is. A Kossuth-díjas művész, aki szeptember 8-án ünnepli 60. születésnapját, a világ leghíresebb operaházainak közönségét is meghódította, maradandót alkotott lírai, drámai szopránk
2008. szeptember 6. szombat 13:15 - Hírextra
Kiskorától próbálgatta hallás után a dallamokat a zongorán, így nem csoda, ha szülei zeneiskolába íratták. 1973-ban kapta kézhez diplomáját a zeneakadémia opera tanszakán, s ugyanebben az évben lett a Magyar Állami Operaház magánénekese. Énektudását 1974-ben a római Santa Cecilia akadémián fejlesztette tovább, ahol elmélyült az olasz operakultúrában is. A hetvenes években több nemzetközi énekversenyt nyert, többek közt Karlovy Varyban, Pozsonyban, Párizsban.

Első énektanára a legendás zenepedagógus Sík Olga volt, szavai szerint rajta kívül sokat köszönhet Orosz Júlia emberi és szakmai pártfogásának, Mikó Andrásnak, az operaház főrendezőjének és az általa a hivatás nagymesterének tekintett Békés András rendezőnek. Kincses Veronika a szakmai tudást és alázatot tartotta és tartja a legfontosabbnak, amely mellé kivételes érzékenység párosul. Számára az éneklés maga a boldogság, de egyben felelősség is.

Legkedvesebb szerepei Mozart, Puccini és Verdi műveihez fűződnek: Puccinitől Mimi (Bohémélet), Pillangókisasszony, Manon Lescaut, Liu (Turandot), Anjelica nővér, Mozarttól Susanna és Grófné (Figaro házassága), Zerlina és Donna Elvira (Don Giovanni), Fiordiligi (Cosí fan tutte), illetve Verditől Elvira (Ernani), Leonóra (A végzet hatalma), Amelia Grimaldi (Simon Boccanegra). Ezek mellett a tragikus sorsú Judit ruháját is szívesen vette magára Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájában. Számtalan operafelvételén kívül három önálló szólólemezt adott ki, a párizsi nemzetközi hanglemezdíj, illetve az eMeRTon-díj birtokosa. A kritika ezernyi árnyalatú hangjának tisztasága mellett elsősorban érzelmi gazdagságát, muzikalitását és eleganciáját emeli ki.

A zenei oktatást szívügyének tekintő művész részt vett a Pécsi Tudományegyetem művészeti kara zeneművészeti intézetének létrehozásában, s tanított az intézmény énektanszékén. Az operaszínpadtól ugyan visszavonult, de továbbra is vállal fellépéseket itthon és külföldön. Férje is zenész, Vajda József fagottművész, s fia is a zenei pályát választotta, karmester lett. Az énekesnőnek vannak kedvencei a "könnyedebb" műfajból is (Nagy utazás, Mindenki másképp csinálja, Sohase mondd), avagy éppen a Maga rég nem lesz már a világon című sláger, amelyet kiskorában nagyanyja énekeltetett vele. A világ bármely színpadán szívesen énekli az A csitári hegyek alatt című magyar népdalt.

Kincses Veronika munkásságát 1978-ban Liszt Ferenc-díjjal és Székely Mihály-emlékplakettel ismerték el, 1980-ban Kossuth-díjat kapott, 1988-ban érdemes művészi címmel tüntették ki. A napokban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta az operairodalom szoprán szerepeinek világszerte elismert tolmácsolásáért, több évtizedes előadóművészi pályafutásáért.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását