A vezérigazgató az államnak tett részvényfelajánlással kapcsolatban megjegyezte: a tulajdonosoknak a katasztrófát követően természetes volt, hogy a munkahelyek megőrzésének érdekében mindenben együttműködjenek az állammal. Ugyanakkor leszögezte, hogy a cég tulajdonosi szerkezete pontosan megegyezik a katasztrófát megelőző állapottal.

(Tavaly ősszel Tolnay Lajos, Bakonyi Árpád és Petrusz Béla a belügyminiszterhez írt levélben jelezte, hogy készek a lehető leggyorsabb és legrugalmasabb átmenettel biztosítani a tulajdonosváltást, s részvényeiknek egy részét felajánlották az államnak.)

Bakonyi Zoltán az állami felügyelet lezárulása kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában az elmúlt kilenc hónap legfontosabb eredményének a munkahelyek megőrzését nevezte, amelyhez összehangolt intézkedések százai kellettek és ebben az állami felügyelet szerepe elévülhetetlen.

A technológiaváltás

Közlése szerint a timföldgyár technológiaváltásának költsége meghaladta a 750 millió forintot, a külső területeken elvégzett munkálatok és a völgyzáró védőgátak megépítése további egymilliárd forintot tett ki. Ezekben az egyszeri beruházásokban a kárelhárítási-, az egyéb biztonsági-, és a most következő helyreállítási munkálatok költsége nincs benne - tette hozzá. Elmondta, hogy a hidrátgyártásnak az új technológia egymilliárd forint többletköltséget okoz évente, de az elmúlt hónapokban keletkezett (és még keletkező) több mint ötmilliárd forint veszteséget és hátralevő beruházások költségét a következő években le kell dolgozni, s hosszú távon a termékek árába kell majd beépíteni. Hozzátette: amelyik termék árában ezt nem tudják érvényesíteni, annak a gyártását megszűntetik.

A vállalat gazdálkodásáról szólva elmondta, hogy a cég a 2010-es évet mintegy 30 milliárd forintos árbevétel mellett az októberi katasztrófát követő kényszerleállás miatt veszteséggel zárta, pedig az első kilenc hónap szép eredményt mutatott. Idén - az első három hónap technológiai nehézségei után - áprilistól pozitív számokat könyvelhetnek, s az árbevétel várhatóan meghaladja majd a tavalyi évet. "A legnehezebb feladat jelenleg a finanszírozás fenntartása, annak ellenére, hogy a szállítók nagyon türelmesek" - fogalmazott a vezérigazgató.

A száraz technológiáról - amelynek köszönhetően a gyár nem termel többé vízzel szállított és így magasabb folyadéktartalmú vörösiszapot - elmondta, hogy a régi technológiához képest a fajlagosan magasabb energia felhasználás okán emelt terhelést jelent a környezetre, ami magasabb szén-dioxid kibocsátásban jelentkezik. A cég az energiaköltséget tekintve egyébként is jelentős hátrányban van a versenytársakkal szemben a magyar lakossági energia kereszt-finanszírozási helyzet okán - tette hozzá Bakonyi Zoltán, megjegyezveve, hogy a bauxit hozzáférésének költsége itthon lényegesen magasabb, mint Brazíliában vagy Ausztráliában. A világpiacon 4 százalékos részesedéssel bíró vállalat üzemelteti a magyarországi mélyművelésű bányák 50 százalékát Halimbán és Bakonyoszlopon.

Az ajkai gyárban négy divízió működik, a hidrátgyártás, a hidrátfeldolgozás, a finomtermék-gyártás és az alumínium ötvözetgyártó részlegekben.

A cég Magyarország mellett öt országban van jelen: Romániában, Boszniában, Szlovéniában és Montenegroban -ez utóbbi még csak elnyert koncesszió - termelést, Németországban kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

A Magyarországon gyártott termékek 95 százalékát exportálják, és ma már a termelés néhány százalékát Európán kívül értékesítik. A cégbíróság adatai szerint a MAL jegyzett tőkéje hárommilliárd forint, amely harminc darab egyenként százmillió forint névértékű részvényből áll.