Eddig azt gondolták a biológusok, hogy a mell és a mellbimbó mint másodlagos nemi jelleg nem játszik túl nagy szerepet a majmoknál, osztrák kutatók azonban most felfedeztek egy kivételt.
2010. október 6. szerda 10:47 - HírExtra
A japán makákók nőstényeinek mellbimbója a megtermékenyítés lehetséges időpontjában elvörösödik a termékenység jelzéseként. Az emberrel ellentétben a majmok nem egész évben fogamzásképesek. A japán makákók (Macaca fuscata) párzási ideje az őszi-téli időszakra esik. Ilyenkor az amúgy csoportosan élő állatok rövid ideig tartó párkapcsolatokba bonyolódnak. A nőstények egymás után több hímmel is alkothatnak párt.
Bernhard Wallner, a Bécsi Egyetem antropológusa kollégáival egy karintiai (Ausztria) majomrezervátumban tanulmányozta a másodlagos nemi jellegeket 131 japán makákónál. A nem szoptató nőstények hátsója már a szexuálisan inaktív szakasz vége felé elkezdett vörösödni, és az elszíneződés az aktív szakasz végéig fenn is maradt - írják a kutatók a Primates című szaklapban a Der Standard című osztrák lap szerint (www.derstandard.at).
Míg az arc színe a szexualitás hatására alig változott, a mellbimbóéban különbségek mutatkoztak. A nem szoptató nőstények mellbimbói vörösebbek lettek a megtermékenyítés lehetséges időpontjában: vagyis a vörös ülep jelzését felerősítendő a mellbimbók megkönnyítik a hímeknek a párzó képesség felismerését a nőstényeknél.
