A Kanári-szigetektől délre bukkantak rá a mostanáig ismeretlen és feltehetően 2000 éve történt csuszamlás maradványaira. Akkoriban csúsztak le omladéktömegek az afrikai kontinensről, és mintegy 900 kilométert tettek meg az óceánban. Most 150 ezer négyzetkilométert, csaknem fél németországnyi területet borítanak - közölte a tengertudományokkal foglalkozó Leibniz Intézet csütörtökön Kielben.

"Ez olyan, mintha lavina zúdult volna le az Alpokban, és Kiel városáig csúszott volna" - magyarázta Sebastian Krastel, az expedíció vezetője.

A kutatók eredetileg egy ismert és sokkal régebbi földcsuszamlást akartak megvizsgálni, az úgynevezett Szahara-lejtőcsuszamlást. A tudósok mostanáig azt feltételezték, hogy ez a földcsuszamlás 50-60 ezer évvel ezelőtt játszódott le, amikor az Atlanti-óceán vízszintje jelentősen megemelkedett. A most felfedezett csuszamlás azonban egy éghajlati szempontból viszonylag állandó időszakban következett be.

"Ha ez megerősítést nyer, akkor esetleg általában is újra kell becsülnünk a nagy lejtőcsuszamlások kockázatát" - figyelmeztetett Krastel.

A víz alatti földcsuszamlások a legrosszabb esetben pusztító erejű szökőárakat idéznek elő. De például a tengerfenékhez rögzítik a fúrószigeteket, ott futnak csővezetékek, valamint telefon- és adatkábelek is. Amikor 2008-ban egy lejtő Szicília partjainál belecsúszott a Földközi-tengerbe, több országban napokon át nem működött az internet.