2022. december 10. - Judit
Amnesztiának hála 80 milliárd eurót szerzett Olaszország. Magyarország is kegyes, ám nem eléggé: a vezetés passzivitásának köszönhetően milliárdok úszhatnak el.
2010. március 23. kedd 07:59 - HírExtra.hu

80 milliárd eurót – közel 20800 milliárd forintot - zsebelt be Olaszország hála az adóamnesztiának. Az offshore cégek bevételeinek elmaradt bevallását lehetővé tevő intézkedéssel Magyarország is élt. Nekünk azonban csupán 2 millió – igen, millió – forintot sikerült visszaszereznünk, mindezt ráadásul úgy, hogy míg mi tíz százalékos adókulcsot vetettünk ki a bevallott összegekre, addig az olaszok ötöt.

Varga Mihály, a FIDESZ képviselője tavaly ősszel kérdezett rá a 2008-as év amnesztia által bevallott jövedelmekre. Oszkó Péter pénzügyminiszter az erre adott válaszában esik szó az itthon bevallott kétmillió forintról, amelyet egyébként 24 fő hozott össze. A tárcavezető szerint az összeg mértéke annak volt köszönhető, hogy az adóbevallásban külön sorban kellett feltüntetni a külföldről származó jövedelmeket, így nem volt biztosított az azt bevalló személy inkognitója. Ez tehát elég nagy visszatartó tényezőnek számított, annak ellenére is, hogy a törvény szerint az offshore jövedelmek bevallását nem lehet utólagos adómegállapításra használni.
 
Az amnesztia-törvény
Az adóamnesztiát 2008. évi LXXXI. törvény tette lehetővé, a kedvezményes, 10 százalékos kulccsal történő bevallás 2009. december 31-ig volt lehetséges.
A témában aktivizálta magát Gulyás József független országgyűlési képviselő is. A honatya február végén írt levelet Oszkó Péter pénzügyminiszternek. Gulyás többek között az adóamnesztiáról szóló szabályozás eredményességéről, a jogsértő tevékenységek felderítése kapcsán a nyomozóhatóságok munkájának a támogatásáról valamint az offshore cégek számának, a bennük rejtőző vagyonok, továbbá az adóhatóságok látóköréből eltűntetett jövedelmek mennyiségének felmérését célzó esetleges lépésekről érdeklődött. A képviselő emellett rákérdezett a kormány adóamnesztiával kapcsolatos idei várakozására is.

Néhány nappal ezelőtt megírt válaszlevelében a miniszter szót ejt az anonimitás megvalósításáról: Oszkó szerint a 2009-es adóbevallásban már nem kell elkülönítetten megjeleníteni a bevételt és az adót. A tavalyi évre vonatkozó adatok csak augusztusban fognak rendelkezésre állni. Minden egyébre kormányzati kezdeményezésre a 2009-es bevallások elemzését követően az év második felében, a 2011-re vonatkozó adóintézkedések keretén belül lehet majd javaslatot tenni - áll Oszkó levelében, amely a Gulyás által feltett kérdések többségét megválaszolatlanul hagyja.

A kormány passzivitása érthetetlen, annak fényében különösen, hogy világszerte 500 milliárd dollárt meghaladó összegeket utalnak haza az offshore országokból. Kérdéseinkkel megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, ahol a 2010-es költségvetésről szólva elmondták, a kormány adóamnesztiával kapcsolatban nem számolt külön bevétellel, a kedvezmény jövője pedig a a mindenkori kormányon, illetve parlamenti többségen múlik.

Mégis mi az, hogy offshore cég?
Az offshore cégek olyan vállalkozások, amelyeknek székhelyei egy jelentéktelen mértékű, időnként nulla nyereségadót alkalmazó országban vannak és az adott államban nem folytatnak semmilyen tevékenységet. Ilyen adóparadicsom például Dominika, Costa Rica, Brunei vagy éppen Ciprus.
A kormány nem túl aktív hozzáállása nem kedvetlenítette el Gulyás Józsefet. Megkeresésünkre a képviselő szót ejtett a Havaria Press értesüléséről, miszerint a politika magasabb szintjei is érintettek egy úgynevezett afrikai módszerben, amelynek lényege hamis jövedelemigazolások kiadása. Gulyás az adóamnesztiával kapcsolatos további érdeklődését az erre az állításra érkező kormányreakcióktól teszi függővé. A Pénzügyminisztérium mindenesetre úgy tartja, a hosszútávú megoldás az lenne, ha Magyarország olyan gazdasági körülményeket biztosítana, amely kedvez a tőkebefektetéseknek, függetlenül attól hogy azok magyarországiak vagy külföldiek.

A külföldre mentett vagyonok megadóztatása nem csak Magyarországon volt téma az elmúlt időszakban. Idén év elején például Németország volt hangos a témától, a derék német adózók – mint sokan mások a világból – előszeretettel viszik ki vagyonukat például Svájcba, jelentős bevételtől fosztva meg ezzel saját országukat.

Ebbe a helyzetbe robbant be több DVD, amelyet állítólag a svájci Credit Suisse pénzintézetből csempészett ki valaki és amelyen németországi ügyfelek adatai találhatók.

A berlini kormány úgy döntött, 2,5 millió euróért megvásárolják a lemezeket. Az azon szereplő adatok bőven visszahozhatják árukat: a becslések szerint a német adóhatóság 400 millió eurót tud behajtani a dvd-n szereplő személyektől.

Franciaországban az adóparadicsomokban működő francia vállalatok passzív jövedelmeire – például jogdíj vagy kamatok – kirótt adókulcs 50 százalékra emeléséről döntöttek, ők így kívánják hazacsábítani az offshore cégeket és így próbálnak szert tenni az elmaradt bevételekre…amelyek vélhetően kétmillió forintnál jelentősen nagyobbak lesznek.

Forrás: HírExtra.hu
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását