A Fidesz alkotmányellenesnek tartja a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményező javaslatot, annak visszavonását javasolja, a kérdés megoldását pedig a következő Országgyűlésre bízná az alkotmány esetleges felülvizsgálatával.

A fideszes Répássy Róbert az ülésen jelezte, hogy mivel alkotmányellenesnek tartják a javaslatot, annak házszabálytól eltérő tárgyalásával - amelyhez négyötödös támogatás kell - sem értenek egyet.

Házszabálytól eltéréssel akár egy nap alatt is dönthetnének a képviselők törvényjavaslatról.

Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a napirendi pont tárgyalása után újságíróknak azt mondta: bízik abban, hogy a Fidesz megváltoztatja álláspontját, és lehetővé teszi, hogy még ez a parlament elfogadhassa a törvénymódosítást. Megjegyezte, a bizottsági vita alapján úgy tűnt, hogy a Fidesz is egyetért a holokauszttagadás büntethetővé tételével.

A szocialista frakcióvezető szerint "csak politikai akarat kérdése", hogy a törvényjavaslatot elfogadják a mostani két februári parlamenti ülésen.

Mesterházy Attila jogilag nehezen megfoghatónak nevezte a Fidesz azon felvetését, hogy az előterjesztést ki kellene terjeszteni a többi totalitáriánus diktatúra bűneinek tagadására is. Mint mondta, a többi diktatúra bűneit nem szokták tagadni, csak a holokausztot, és erre még egy társadalomra, a demokráciára veszélyes ideológia is épül.

Hozzáfűzte: javaslatát a pártok nyilatkozatai alapján "a legkisebb közös többszörösként nyújtotta be", az alkotmányosság megítélését pedig szerinte nem lehet megelőlegezni.
Répássy Róbert közölte: pártja felfogása szerint a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek a tagadása egyenértékű, és ezeket egyformán kellene kezelni. Erre a legutóbbi európai parlamenti döntések és a magyar Alkotmánybíróság álláspontja is alapot ad - mondta.

A Fidesz frakcióigazgatója a bizottság ülésén arra a hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a szabad demokratáknak is volt egy hasonló kezdeményezésük, és a két javaslat büntetőjogilag szinte megegyezik.

Emlékeztetett arra, hogy akkor a szocialisták azért nem támogatták az általános vitára való alkalmasságot, mert a kérdést csak alkotmánymódosítással tartották megoldhatónak.

A büntető törvénykönyv módosítását az alkotmányügyi bizottság 16 igen szavazattal, nyolc tartózkodás mellett vette tárgysorozatba és döntött az általános vitára való alkalmasságáról.