Még húsz év, és miénk a Tátra

A Magas-Tátra déli oldalán 2004. november 19-én a szélvihar több mint 12 ezer hektáron teljesen kidöntötte a fákat, s körülbelül ugyanekkora területen kisebb károkat okozott az erdőben. A szél néhány óra alatt 700-1350 méteres magasságban csavarta ki a fákat. A legmagasabb széllökéseket az erdősáv felső határán, 1480 méteren mértek, a szél sebessége ott elérte a 230 kilométer/órát - idézte fel a katasztrófa részleteit Ladislav Scherich a Magas-Tátra - Öt évvel a természeti katasztrófa után című szlovák-magyar konferencián.

A Tátra-szakértő eladásában hangsúlyozta: az erdőket pusztító szélviharok visszatérőek a hegységben, de a 2004-es csapás minden korábbi vihart jóval felülmúlt erejében.
Ladislav Scherich elmondta: a vihar nyomában járó, a vártnál gyorsabban szaporodó szúbogarak, valamint a 2005 nyári és egy idei, Késmárk környéki tűzvész is jelentősen hozzájárult az erdőpusztuláshoz. A kidőlt fák kitermelése 2006 májusára teljesen befejeződött, az újraerdősítés folyamatosan zajlik, ehhez több mint egymillió eurónyi adomány érkezett - sorolta a szakértő.

Peter Weiss, Szlovákia magyarországi nagykövete elmondta: a "szlovákok egyként siratták" az öt évvel ezelőtti katasztrófában elpusztult erdőket. Szerencsére a Magas-Tátra idegenforgalma nem omlott össze - mondta a nagykövet, hozzátéve: "a magyar szó kedvesen cseng a tátrai vendéglátósok fülének (...) Örülök annak, hogy a Tátra összeköti a magyarokat és a szlovákokat".

Darina Zembova, a Magas-Tátra Város elnevezésű, 15 települést tömörítő régiós szervezet idegenforgalmi és kulturális ügyekért felelős vezetője elmondta: a világ legkisebb területű magashegységének számító Magas-Tátrában jelenleg 12 menedékház, több mint 650 kilométer jelzett turistaút és 300 kilométert meghaladó kerékpárút várja a hegyvidéki táj kedvelőit.

Juhász Árpád geológus felidézte, hogy a késmárki német nyelvű evangélikus líceum tanárai már az 1590-es évektől kirándulásokat szerveztek diákjaiknak a hegység belsejébe.