2009. július 15-én lépett életbe az a jogszabály, mely szerint Magyarország területén minden hulladéklerakónak meg kell felelnie a szigorú uniós szabályoknak. A szabályozás konkrét részletei nyolc éve ismertek. Ennyi idejük volt tehát az önkormányzatoknak, hogy felkészüljenek az új szabályok bevezetésére. Mégsem tették.

Természetesen nem mindenki, de több helyen nem történt meg az átalakítás, vagy az új telephelyre való szállítás megoldása. Annak ellenére sem, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) alternatív útvonalterveket is kidolgozott azon települések hivatalai számára, amelyeknél várható volt, hogy gondok adódhatnak.

Illegális lerakás?

A HírExtra információi szerint számos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladéklerakó működik illegálisan, azaz a most nyáron életbe lépett jogszabályoknak nem megfelelően. De úgy tudjuk, vannak ilyenek Baranya megyében is.

Sztipán Orsolya, az OKTVF szóvivője a megkeresésünkre elmondta, tisztában vannak a helyzettel, tudnak is egyes esetekről, de még folyamatban van az országos szintű felmérés, ezért egyelőre nem tudnak konkrét számokat mondani, -azaz, hogy pontosan hány hulladéklerakó működik az uniós szabályoknak nem megfelelően.

A szóvivő a szabolcsi lerakókkal kapcsolatban elmondta, januárban nyolcat kellett bezárni, a júliusi szabályozás nyomán pedig további 24-et. Hat lerakó kapott további környezethasználati engedélyt december 31-ig.

Bírságolás

Ha felfedezik, hogy a lerakó illegálisan működik, akkor az önkormányzat bírságot kap, hiszen az ő feladatkörük a település hulladékának elszállítása. Az már az önkormányzat saját dolga, hogy miként oldja meg a bírságolást saját alvállalkozójával, aki a helyi szemétszállításért felel.

Az rendszer igazi gondja természetesen a pénzhiány. Az önkormányzatnak jóval többe kerül az uniós szabályoknak megfelelő hulladéklerakóban a szemét elhelyezése, mint a „régi” szeméttelepeken. Így vannak önkormányzatok, melyek inkább bevállalják, a bírság kifizetését, mint a drágább lerakókat.

Ez főként olyan területeken jellemző, ahol nem volt pénz átalakítani az új szabályokhoz a tárolót. Nekik ugyanis nemcsak hogy ki kellene fizetniük a drágább tárolást, de el is kell oda szállítani, ami szintén növeli a költségeket. Információink szerint Baranyában ezért is nyitott ki több, már bezárt lerakó.

Nem a szigor a gond

A Környezetvédelmi Minisztérium elképzelései szerint az új jogszabály nyomán 60-65 regionális lerakó fog üzemelni. A minisztérium szerint a hulladéktárolókkal kapcsolatos nehézségek nem abból adódnak, hogy az EU irreális követelményeket ír elő, hiszen a lerakók megfelelő műszaki védelemmel ellátása és a szigorú ellenőrzés mellett végzett üzemeltetés a környezet károsodásának elkerülése érdekében elengedhetetlen feladat.

Az igazi gond, hogy a korábbi szabályozás miatt, nagy számban épültek hulladéklerakók utóbbi időkben, ezek azonban az új elvárásoknak már nem felelnek meg. Éppen ezért óriási feladat vár az országra a jövőben a bezárt (vagy bezárásra kerülő) hulladéklerakókat tekintve, hiszen a felhagyott lerakók megfelelő rekultiváció nélkül évtizedekig károsíthatják környezetüket.

A minisztériumi felmérések szerint több mint kétezer ilyen lerakó vár rekultivációra. Ezek súlyos anyagi forrásokat igényelnének. Tudni kell azonban, hogy a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) keretében 100 százalékos támogatási lehetőséggel 100 milliárd forint körüli összeg áll rendelkezésre a feladat megoldására, amely összeg - amennyiben megfelelően élünk a lehetőséggel - jelentős mértékben hozzájárulhat a lerakók által okozott problémák enyhítésére.