A rovarok nyugalmi időszakokban akár negyven percig is szüneteltetni tudják a légzésüket, ami életmentő lehet. Ilyenkor ugyanis vizet takarítanak meg.

Az ausztráliai Brisbane-ben található Queenslandi Egyetem kutatói a pettyes csótány (Nauphoeta cinerea) légzését vizsgálták meg különböző körülmények között: magas szén-dioxid és oxigén szintnél, illetve eltérő páratartalmaknál. Kiderítették, hogy a csótányok bezárják légzőnyílásaikat, hogy vizet spóroljanak. Szárazabb környezetben rövidebb ideig tartott a belélegzés, mint magas páratartalom esetén - írták a kutatók a Journal of Experimental Biology című folyóiratban a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at) szerint.

A csótányok légzésük során sok vizet veszítenek - magyarázta Natalie Schimpf, a kutatás vezetője. A magas szén-dioxid-tartalom azonban nem befolyásolta a légzést, tehát nem sikerült bizonyítani azt a feltevést, miszerint a csótányok a föld alatt, mérgező szén-dioxid szint mellett is élnek és virulnak, lélegzetüket visszatartva.

Azt sem tudták igazolni, hogy a lélegzet visszatartása arra szolgál, hogy megvédje a szöveteket az oxidációs reakcióktól.

A csótányok rafinált légzéstechnikája lehetővé tette számukra az evolúció során, hogy száraz területeket is benépesítsenek - véli George McGavin, az oxfordi egyetem entomológusa. Ez megkönnyíti számukra, hogy túléljék a mindenkori éghajlatváltozásokat.

A csótányok 250 millió éve lakják a Födet, és egyre csak terjeszkednek. A jövő pedig szemmel láthatóan nem okoz gondot számukra.