Külföld

Irán háborúval fenyegeti az amerikai hadihajókat, Trump újabb csapásokat mérlegel

Irán fegyveres erői kilátásba helyezték, hogy megtámadják az amerikai hadihajókat, ha azok megközelítik az ország partvidékét. Donald Trump eközben újabb katonai akciókról beszélt, miközben a Hormuzi-szoros térségében fokozódó feszültség az olajárakat is megemelte.

Az iráni hadsereg felkészült arra, hogy tüzet nyisson az Egyesült Államok hadihajóira – jelentette ki Ali Abdollahi, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke. A katonai vezető szerint az amerikai haditengerészet nem térhet vissza az iráni felségvizekre, és azok közelébe sem merészkedhet, mert az iráni erők képesek célba venni a térségben tartózkodó hajókat.

„Az amerikai elnök legfeljebb csak álmodozhat arról, hogy katonái és hadserege ismét beléphet a Perzsa-öbölbe” – fogalmazott Abdollahi az iráni állami médiában közzétett nyilatkozatában.

Donald Trump pénteken, egy floridai nagygyűlésen arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akár ismét végrehajthatja az Epic Fury fedőnevű hadműveletet, amely az Irán elleni korábbi nagyszabású bombázási kampány elnevezése volt. Az amerikai elnök egyúttal azt is mérlegeli, hogy gyors, súlyos csapásokkal próbálja lezárni a konfliktust, vagy inkább a tengeri blokád és a szankciók fenntartásával gyakoroljon nyomást Teheránra.

A Hormuzi-szoros miatt az olajpiac is ideges

A konfliktus kiújulásának veszélye egyre nagyobb, miközben a Hormuzi-szoros térségében továbbra is támadások érik a hajókat. A Brent típusú nyersolaj ára hordónként megközelítette a 117 dollárt, amire április óta nem volt példa.

Az iráni Forradalmi Gárda közlése szerint egyetlen éjszaka alatt hét tankhajót ért támadás vagy aknarobbanás, pénteken pedig két szuper-tankhajó aknára futásáról számoltak be. A katonai szervezet azt is jelezte, hogy támadóbb irányba módosította hadműveleti doktrínáját.

A feszültség nem korlátozódik az iráni–amerikai konfliktusra. A jemeni húszi lázadók és Szaúd-Arábia között szintén folytatódtak a támadások, miközben a térség több pontján energetikai létesítmények és közlekedési csomópontok kerültek célkeresztbe. Libanon déli részén izraeli légicsapásokról és tüzérségi támadásokról érkeztek jelentések.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ismét az iráni kormány megdöntésének szükségességéről beszélt. Iránhoz kötődő médiumok és elemzők szerint Teherán olyan megtorlási stratégiát is előkészíthetett, amely magas rangú iráni vezetők újabb meggyilkolása esetén az ország mind a 31 tartományából lehetővé tenné az amerikai, izraeli és regionális érdekeltségek elleni támadásokat. Ezt az állítást független megerősítés nem támasztotta alá.

Az iráni Forradalmi Gárda emellett azzal fenyegetőzött, hogy a tengerfenéken futó internetes és kommunikációs kábeleket is célba veheti, amennyiben az Egyesült Államok és Izrael ismét iráni polgári infrastruktúrát támad.

Diplomáciai egyeztetés Isztambulban, áttörés nélkül

A konfliktus lezárását célzó amerikai–iráni tárgyalások egyelőre nem közeledtek a megállapodáshoz. Pénteken Isztambulban Törökország, Szaúd-Arábia, Pakisztán és Egyiptom külügyminiszterei egyeztettek Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország képviselőivel. Az Egyesült Államok és Irán nem vett részt a találkozón.

Hakan Fidan török külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy egy újabb Irán elleni támadás az egész régióra kiterjesztheti a háborút. Hangsúlyozta, hogy a katonai beavatkozás nem jelent megoldást, és jelenleg egyik részt vevő ország sem támogatja azt.

A négy regionális állam közös nyilatkozatában ugyanakkor Izrael megszállási politikáját nevezte meg a térség instabilitásának egyik fő forrásaként. A résztvevők tárgyalásos rendezést sürgettek, és követelték a Hormuzi-szoroson keresztüli hajóforgalom akadálytalan biztosítását.

Az iráni Nour News, amely kapcsolatban áll az ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsával, úgy értékelte az egyeztetést, hogy továbbra is jelentős a különbség a diplomáciai nyilatkozatok és a helyszíni események között. A lap szerint a következő lépést Washingtonnak és az európai hatalmaknak kellene megtenniük, Teherán pedig az amerikai követelések elfogadásához és a korábbi támadásokért vállalt felelősség elismeréséhez köti a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását.

Az iráni sajtóban közben egyre erősebbek a háború folytatásától tartó hangok. A reformpárti Etemad című lap szerint az amerikai és izraeli lépések arra utalnak, hogy közeledhet egy újabb, intenzív harci szakasz kezdete.

Reza Nasri teheráni külpolitikai elemző az X közösségi oldalon azt írta: Irán a több évtizedes támadások, szankciók és megszegett megállapodások után nem hajlandó tovább elfogadni a korábbi helyzetet. Szerinte Teherán nem kíván bombázások közepette tárgyalni, és nem fogadja el, hogy a megállapodásokat a másik fél tetszés szerint kezelje.

A nyilatkozatok és a térségben zajló katonai műveletek egyelőre azt jelzik, hogy a diplomáciai rendezés esélye továbbra is bizonytalan, miközben egy újabb eszkaláció nemcsak a Közel-Kelet biztonságát, hanem a globális energiaellátást is súlyosan érintheti.

Forrás: Al Jazeera

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.