Kalifornia történelmi döntés előtt: megadóztatnák a milliárdosok vagyonát

Kalifornia az Egyesült Államok egyik leggazdagabb állama: a csillogás, a tengerparti luxusvillák és a hírességek otthona. Kevés helyen él annyi szupergazdag ember, mint az amerikai nyugati part ezen részén. Most azonban a választók arról dönthetnek, hogy a milliárdosoknak – köztük Oprah Winfrey médiamogulnak, Mark Zuckerbergnek, a Meta vezetőjének, Kim Kardashian valóságshow-szereplőnek és a filmrendező George Lucasnak – milliárdokat kell-e befizetniük az egészségügy fejlesztésére.

A 40-es számú szavazási javaslat (Proposition 40) egyszeri, a nettó vagyon öt százalékának megfelelő adót vetne ki Kalifornia összes milliárdosára. Az államban valamivel több mint kétszáz ilyen ember él, de a kezdeményezés már most megosztotta a politikai vezetőket, és arra késztette a leggazdagabbak közül is néhányat, hogy elhagyják Kaliforniát.

Francesco Trebbi, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i kampuszának közpolitikai professzora szerint a kezdeményezés történelmi jelentőségű lehet. „Úgy gondolom, ez az első milliárdosadó, vagyis olyan vagyonadó, amely kifejezetten a vagyoneloszlás legszélsőségesebb felső rétegét célozza” – fogalmazott. Szerinte az intézkedés hozzájárulhatna az államban tapasztalható vagyoni egyenlőtlenségek mérsékléséhez.

Kalifornia gazdasága az Egyesült Államokban a legnagyobb, globális összevetésben pedig a negyedik helyen áll: gazdasági teljesítménye meghaladja Indiáét és az Egyesült Királyságét. Egyúttal a világ egyik legnagyobb milliárdoskoncentrációjával büszkélkedhet. A gazdagság árnyoldala azonban szintén látványos: az amerikai államok közül Kaliforniában él a legtöbb hajléktalan ember, és a jövedelmi, illetve vagyoni különbségek is kiemelkedően nagyok.

Százmilliárd dollárt szednének be az egészségügyre

A javaslat támogatói azzal érvelnek, hogy a leggazdagabbaknak is méltányos részt kell vállalniuk a közterhekből, az új bevétel pedig segíthetne betömni az állami költségvetés lyukait. A kezdeményezés célja százmilliárd dollár előteremtése, amellyel az egészségügyi rendszer szövetségi finanszírozásának csökkentését ellensúlyoznák.

A kampányban meghatározó szerepet vállalt a Service Employees International Union–United Healthcare Workers West szakszervezet. Suzanne Jimenez, a szervezet kabinetfőnöke szerint a javaslat rövid távú megoldást kínál azokra a jelentős forráskivonásokra, amelyek Donald Trump amerikai elnök átfogó adó- és kiadási törvénycsomagja nyomán sújthatják Kaliforniát.

„Ha nem teszünk semmit, az egészségügyi rendszerünk összeomlását fogjuk látni, miközben megpróbálunk hosszabb távú megoldást találni az egészségügy finanszírozására” – mondta a BBC-nek.

A kezdeményezés mögött több támogató áll, köztük olyan milliárdosok is, mint Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója. Az ellenzők tábora ugyanakkor szintén befolyásos: a technológiai szektor leggazdagabb szereplői mellett az állam demokrata kormányzója, Gavin Newsom is ellenzi a javaslatot.

A Los Angeles Times beszámolója szerint a Google társalapítója, Sergey Brin több mint százmillió dollárt adott egy olyan politikai szervezetnek, amely a vagyonadó megakadályozását célzó szavazási kezdeményezéseket finanszíroz. Newsom – akinek kormányzói megbízatása a végéhez közeledik – elsősorban attól tart, hogy az adó elüldözheti a tehetőseket az államból, és ezzel jelentős személyijövedelemadó-bevételektől foszthatja meg a költségvetést.

A Berkeley Institute of Governmental Studies és a Los Angeles Times szeptemberi felmérése szerint a javaslat egyelőre nem szerzett egyértelmű többséget. A valószínű szavazók 45 százaléka támogatja, 42 százaléka ellenzi, 13 százalékuk pedig még nem döntött. Az állami szintű népszavazáson a kezdeményezés elfogadásához a szavazók többségének támogatására van szükség.

Máris menekülnek a milliárdosok

A vagyonadó visszamenőleges hatállyal vonatkozna azokra, akiknek nettó vagyona eléri az egymilliárd dollárt, és 2026. január 1-jén Kaliforniában éltek. A beszámolók szerint az állam több mint kétszáz milliárdosa közül legalább hatan már a határnap előtt elköltöztek, hogy elkerüljék az esetleges adófizetést.

Köztük van Larry Page és Sergey Brin, a Google két társalapítója, Peter Thiel kockázatitőke-befektető, Travis Kalanick, az Uber korábbi vezérigazgatója, valamint Don Hankey, a Hankey Group alapítója. Hankey egész életében Kaliforniában élt, ám a Forbesnak azt mondta, a tervezett vagyonadó miatt Nevadába költözött. Szerinte a vállalkozásai jelentős számú munkahelyet teremtettek az államban, és több ezer embert foglalkoztatnak, ráadásul nyereségrészesedési programot is működtetnek. „Úgy érzem, el kell hagynom az államot” – mondta. Hozzátette: a javaslat miatt valamelyest úgy érezte, mintha nem látnák szívesen Kaliforniában.

Mark Zuckerberg is fontolóra vette, hogy máshová helyezze át elsődleges lakóhelyét. A Meta vezérigazgatója a múlt hónapban beszélt erről a vállalat igazgatótanácsának. A cég, amelynek központja Kaliforniában található, új részvényjuttatási megállapodást fogadott el, hogy megakadályozza vezetője távozását. A BBC értesülése szerint a konstrukció még több vállalati részvényt biztosít Zuckerbergnek, akinek vagyonát több mint 200 milliárd dollárra becsülik. Ezzel részben kompenzálnák azokat a milliárdokat, amelyeket a vagyonadó elfogadása esetén elveszíthetne. Egyes becslések szerint az adóteher akár 12,5 milliárd dollárra is rúghat.

Andy Fang, a DoorDash társalapítója, akinek becsült vagyona 1,6 milliárd dollár, „ostobának” nevezte a kezdeményezést. Az X közösségi oldalon azt írta: egy ilyen javaslat mellett felelőtlenség lenne a részéről, ha nem tervezné meg az állam elhagyását.

Nem minden milliárdos ellenzi

A vagyonadó támogatói között akadnak olyan üzletemberek is, akik maguk is a célkeresztbe kerülhetnek. Tom Steyer milliárdos befektető, aki az év elején sikertelenül indult Kalifornia kormányzói tisztségéért, a kezdeményezés mellett foglalt állást. Elismerte, hogy a javaslat megfogalmazása problémás, de szerinte az intézkedés szükséges a kiszolgáltatott helyzetben lévő kaliforniaiak védelméhez.

Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója szintén jelezte, hogy támogatja az adó megfizetését. „Nem zavar, ha adót kell fizetnem. Minél többet keresel, annál több adót fizetsz. Ezzel rendben vagyok” – mondta a BBC amerikai partnerének, a CBS-nek adott interjúban. Hozzátette: „Én vagyok az amerikai álom megtestesítője.”

Bernie Sanders vermonti szenátor, aki régóta küzd a jövedelmi egyenlőtlenségek ellen, szintén kampányol a 40-es javaslat mellett. Egy Los Angeles-i rendezvényen azzal vádolta a milliárdosokat, hogy a 19. századi uralkodókhoz hasonlóan úgy gondolják, isteni joguk van az emberek feletti uralomra. „Övék minden vagyon, náluk van minden hatalom, és mégis, kinek képzelitek magatokat, hogy megkérdőjelezzétek őket?” – fogalmazott Sanders. Majd hozzátette: szerinte november 3-án a milliárdosok komoly leckét kapnak.

Európában visszaszorult a vagyonadó

Kalifornia nem az első hely, ahol felmerül a gazdagok vagyonának megadóztatása. A nyugati part másik államában, Washingtonban a választók egy úgynevezett milliomosadóról döntenek: a javaslat az évi egymillió dollár feletti jövedelmekre 9,9 százalékos adót vetne ki.

A vagyonadó Európában korábban viszonylag elterjedt adózási forma volt, mára azonban jelentősen visszaszorult. Kristian Niemietz, az Institute of Economic Affairs politikai gazdaságtannal foglalkozó részlegének vezetője szerint jelenleg mindössze három európai országban – Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban – alkalmazzák.

Niemietz úgy véli, a vagyonadók több problémát okoznak, mint amennyi hasznot hoznak. Szerinte bonyolulttá teszik az adóigazgatást, visszafogják a beruházásokat, tőkekiáramlást idéznek elő, miközben végül nem termelnek jelentős állami bevételt.

A norvég példa is gyakran előkerül az érvek között. Egy helyi hírportál adatai szerint 2022-ben, a vagyonadó emelése után, több szupergazdag ember hagyta el az országot, mint az azt megelőző tizenhárom évben összesen. Egy Svájccal foglalkozó tanulmány pedig arra jutott, hogy a vagyonadó 0,1 százalékpontos emelése 3,5 százalékkal csökkentette az adóköteles vagyont.

Ezek a példák azonban önmagukban nem bizonyítják, hogy a kaliforniai javaslat is hasonló következményekkel járna. A tényleges hatás függhet az adó részletszabályaitól, az érintettek alkalmazkodásától és attól is, hogy a bevételeket miként használják fel.

Egyre nagyobb a társadalmi elégedetlenség

Az Egyesült Államokban a vagyoni különbségek az elmúlt több mint három évtized egyik legmagasabb szintjére emelkedtek. A Federal Reserve adataira hivatkozó CBS News szerint 2025 harmadik negyedévében a háztartások leggazdagabb egy százaléka birtokolta az ország teljes vagyonának csaknem 32 százalékát. Kaliforniában az egyenlőtlenség szintén történelmi csúcsok közelében jár.

A Public Policy Institute of California állami felmérése szerint a kaliforniaiak 72 százaléka úgy látja, hogy egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között. Hasonló arányban gondolják úgy, hogy az állam vezetésének többet kellene tennie a különbségek mérsékléséért.

Trebbi szerint a vagyonadó körüli vita mögött a gazdasági elit és a fennálló rendszer elleni elégedetlenség húzódik meg. „Ez valójában nem a 40-es javaslatról szól” – mondta a professzor. Szerinte a kezdeményezés lényege inkább az, hogy a társadalom megpróbálja „egy kicsit újra kiegyensúlyozni a mérleget”.

A kaliforniai népszavazás így messze túlmutat egy adópolitikai vitán. Arról is szól, hogy egy olyan államban, amely egyszerre a technológiai gazdagság és a súlyos társadalmi egyenlőtlenségek jelképe, meddig terjedhet a leggazdagabbak közteherviselési kötelezettsége – és milyen árat hajlandó fizetni ezért a társadalom.